Essünk át a hivatalos bemutatkozáson !

Egy oktató-eszközt látunk, több mint ötven év távlatából.

Az önálló Magyar Légierő megalakulásának 70. évfordulója tiszteltére hozták rendbe a Múzeum munkatársai. Láthattad a kecskeméti Repülőnapon is.

Előttünk a 37 mm-es gépágyú, mögötte a két 23 mm-es.

Fenyegető szögből.

Bal oldalnézet

Jól látszik a két 23 mm-es gépágyú egymás alatti-mögötti, sajátos elhelyezése.

A felénk eső oldalon egy üres bombafüggesztő is van.

Botkormány, célzókészülék, 37 mm-es gépágyú, alatta bombafüggesztő, egy szánalmas kis bomba-csutkával.

A lőszer-rakaszokat nézegetve nem találtam túl soknak a gép által magával vitt lőszert.

A nyitott középső rakaszban 40 db 37 mm-es lőszer volt.

Itt "húzta be" a gépágyú a hevederezett lőszert.

A lőszer-rakasz belső kialakítása nem kis fejtörésre ad okot. Valamennyit segít az elhelyezés megfejtésére. Nekem nem eleget...

A kopások mutatják, hogy ezek a rakaszok éles lövészeten is használatra kerültek.

A 23 mm-es rakaszok (80-80 db lőszer) formája is hasonló, kopás is van rajtuk szépen. Ez a hátsó-alsó gépágyú rakasza...

...ez pedig az elsőé.

A kiszerelt rakaszok, elöl a 37 mm-es gépágyúé.

A lecsupaszított gépágyú-komplexum. Nem akármilyen tartószerkezet rögzíti őket egymáshoz!

A 37-es lőszereinek "bejárata".

A 37-es szerkezete.

Hátrasiklásos rendszerű, azaz a lövéskor keletkező reakcióerő hatásra a fegyver csöve rugó ellenében hátrasiklott, az üre hüvelyt kivetette és mire a rugó előretolta, már egy újabb lőszer volt a töltényűrben.

Az első lőszer betöltését egy sűrített levegős rendszer végezte, amelynek légtartálya és szelepei a kép jobb oldalán, munkahengere pedig a cső felénk eső részénél található,

A 37-es belső oldalán kulisszás mechanizmus látható, a mely a töltés és az ürítés műveleteit vezérelte.

Felül egy kapcsolódó munkahenger.

A felső 23-as belső oldala. Itt is van az első lőszer betöltését végző munkahenger, levegő-szelepek és -csövek.

Ezen az oldalon van az üres hüvelyeket kivezető csatorna is.

A két 23-as zárfedelei kinyitva.

A hátsó 23-as nyitott zárfedele. Felette öt hüvelykujj fáradozik a lőszer-rakaszok rögzítő stiftjeinek tisztításán és zsírzásán.

A fegyverek élesítését végző kapcsolók és visszajelzők.

Ismétlésnek hívják az első lőszer betöltését is.

Ezekkel a gombokkal lehetett az első lőszert csőre tölteni, illetve elakadás esetén a fegyvert újratölteni.

A gépágyúk és a bombafüggesztők vezérlése a botkormányon voltak elhelyezve. A piros fülek a kibiztosítást végezték, igen elmés módon.

A felső fül ebben a helyzetben megakadályozza a gépágyúk véletlen működtetését. Ha előre hajtjuk egyrészt szabaddá válik a 37-es felső nagy elsütő gombja, másrészt teljesen előre hajtva elsütő billentyűként megnyomja a 23-asok takarásban lévő elsütő gombját.

A bombavetés jóval egyszerűbb, a piros takarólemezt előrehajtva szabaddá válik a kioldógomb.

A célzókészülék. A két gombbal a cél távolságát és egy másik paramétert lehetett beállítani.

A nézőkébe nézve a célgömböt a fekete körben látva kellett a reflexüvegre vetített, a repülési paraméterekkel és a céltávolsággal korrigált fénykeresztet a célra vinni.

Van egy kis ármány: ennek a célzóberendezésnek a típusa UB-12,7 - szemben a megadott ASZP-3N-nel.

Megfejtés: ez az UTI MiG-15 célzókészüléke, amely gépen egyetlen 12.7 mm-es géppuska szolgált a gyakorlásra. A két célzókészülék csupán belül különbözött, ott sem sokban, úgyhogy oktató célra ez is tökéletesen megfelelt a harci MiG-15 fegyverzete fölé szerelve.

A célzókészülék jobb oldala.

A bombafüggesztő lévő bébi-bomba nem nagyobb egy fejlett kukoricacsőnél.

Egy elektromágnes által vezérelt szerkezet oldotta ki a bombát.

A függesztő fölülnézetben.