Repülőmúzeum Szolnok

WM-21 Sólyom

Adatok

Rendeltetés: többfeladatú
Hossz: 9,7 m
Fesztáv: 12,9 / 9,5 m (felső-/ alsószárny)
Magasság: 3,5 m
Szárnyfelület: 32,20 m2
Szerkezeti tömeg: 2300-2450 kg
Max. felsz. tömeg: 3180-3500 kg

Motor: WM-K14
14 (2*7) hengeres
csillagmotor (870-1040 Le)

Max. sebesség: 340 km/h
Utazó sebesség: 290 km/h
Hatótáv: 750 km
Csúcsmagasság: 8,100 m

Fegyverzet: 3 db 7,92 mm-es Gebauer-gpu.; 2 az orrban és 1 a megfigyelőnek;
240 kg bomba: (1×120 + 12×10 kg)

Gyártó: MÁVAG Budapest
WM Csepel
MWG Győr

Gyártásban: 1938-1942
Személyzet: 2 fő

WM 21 Sólyom

1912-ben a Ganz-Danubius és a Weiss Manfréd-gyár közösen megalapította a Magyar Repülőgépgyár Rt.-t. A gyárban eleinte osztrák tervezésű, Lohner felderítőgépeket gyártottak. A világháború után a Weiss Manfréd Művek 1928-ban kezdte meg újból a repülőgépgyártást . Kezdetben kétfedelű Fokker gépeket, valamint gyakorlógépeket gyártottak. Később gyártásba került a WM 10, 13, 16, 20, 21-es géptípus is. 1933-ban a WM Rt. befejezi a WM-Fokker C VD gyártását. Az egyik példány felső szárnyát nagyobb fesztávolsággal építették meg, ez lett a WM-Fokker C VE típus. Júniusban a gyár tervezőgárdája Halász Andor és Hoff Miklós vezetésével a Fokker C VE repülőgépet átalakítja közelfelderítő repülőgéppé, ez lesz a WM 16A Budapest 9 típus, majd még egy újabb átépítés után megkonstruálják a WM 16B Budapest 14 típusú távolfelderítő/könnyűbombázó repülőgépet. A magyar hadvezetés 1939-ben határozta el, hogy meg kell teremteni a korszerű hazai hadirepülőgép-gyártás alapjait. Ennek a programnak lett az első képviselője a WM 21 Sólyom közelfelderítő/bombázó repülőgép, melynek fejlesztését 1936-ban kezdték el. A Sólyom a WM 16 Budapest típus átépítéséből, annak alapjain született meg.

WM 21-esek (1)

A repülőgép a WM 16-os típushoz képest erősebb motort kapott, a gép szerkezetét megerősítették, a kerekes farokfutó helyett csúszótalpas megoldást alkalmaztak. Az átalakítások révén alkalmas lett a nehéz terepen való üzemeltetésre is. A motor kezdetben a WM által licenszben gyártott Gnome Rhone 14 K léghűtéses kétsoros csillagmotor 870 lóerős változata volt. A sorozat egy része a motor erősebb változatával készült. A fegyverzetet 3, 7.9 mm-es Gebauer géppuska és 240 kg bombateher képezte. A gépek két verzióban készültek. A WM 21 A típus Gnome Rhone 9K míg a sorozatgyártott WM 21 B verzió Gnome Rhone 14K motort kapott.

WM 21 (2)

(3)

A típus első éles bevetése az 1940. augusztusi magyar-román konfliktus során történt, egy magyar WM 21-es bombát dobott a román irányítás alatt álló szatmárnémeti repülőtérre. A gép a leszállás során összetört.
Az első csoportos bevetés Jugoszlávia inváziója volt. Ekkor már hat magyar század el volt látva WM 21-es repülőgépekkel. Az addigra rendszerbe állított 48 gép nagy része részt vett a harcban. A típust a szovjet fronton is bevetették, 1941 júniusában a magyar légierő WM 21-es és fiat CR-42-es gépekkel sorozatos támadásokat intézett a szovjet állások ellen. Több gép elpusztult az ellenséggel folytatott légiharc során. Sok repülőgép összetört a nehéz körülmények között végrehajtott leszállások során is. A jugoszláviai és szovjet események után jobbára kiképzésre használták őket 1945-ig. A háború lezárását követően a Sólymokra is a többi magyar repülőgéphez hasonló sors várt, megsemmisítették őket.
A típusból összesen 128 db. készült.

WM 21 (4)

WM 21 (5)

WM 21 (6)

képek forrása:
(1,2,5): http://home.mit.bme.hu/~tade/
(3-4): SZTE Egyetemi Könyvtár Hadtörténeti Gyűjtemény
(6): www.csepel-sziget.hu