Repülőmúzeum Szolnok
Főoldal Fórum

Légijárművek

Motorok, hajtóművek Újdonságok Sztori Kapcsolat

Junkers Ju-86 K-2


 
Adatok


Rendeltetés:
bombázó, felderítő

Hossz:
17.60 m
Fesztáv: 22.5 m

Magasság:
5.06 m
Szárnyfelület:
82 m2
Szerkezeti tömeg:  
5,200 kg
Max. felsz. tömeg:
8,200 kg

Motor: 2 db. WM-K14
            14 (2*7) hengeres
            csillagmotor (970 Le)

Max. sebesség: 380 km/h
Utazó sebesség:
340 km/h
Hatótáv:
1,900 km
Csúcsmagasság:
8,000 m

Fegyverzet:
3 db. 8 mm-es GEM
géppuska.
800-1000 kg bomba

 

ju86


A Ju-86-os egy német egyfedelű, kétmotoros bombázó és polgári utasszállító repülőgép volt. A gépet a Junkers repülőgépgyár tervezte az 1930-as években. A típus impozáns megjelenésű konstrukció volt. Háromágú légcsavarjaival, plexiorrával, a benne elhelyezett forgatható géppuskaállással, zárt pilótakabinjával, osztott hátsó vezérsíkjával erőt sugárzott, és kora modern harci repülőgépének számított mind sebességével, mind tűzerejével és bombaterhével. A Ju-86-oson gépenként négyfőnyi hajózószemélyzet teljesített szolgálatot. A gépet vezető pilóta, a vezérmegfigyelő vagy navigátor, a hajózórádiós-lövész és egy hajózószerelő-lövész. A repülőgépbe a has rész alatti kis ajtón át lehetett bejutni a gép törzsének közlekedőfolyosójára. Menetirány szerint elindulva, elhaladva a bombatárak mellett és a bombatárajtók felett, a pilótafülkébe lehetett jutni. Azon túl egy alacsonyabb ajtó volt, amely a vezérmegfigyelő plexikupolájába vezetett. Repülések során itt helyezkedett el hasaló testhelyzetben a vezérmegfigyelő, egy géppuskát kezelve. A beszállóajtótól hátrafelé volt közvetlenül a behúzható távírászgondola. Ezt csak felszállás után engedhette ki a törzsből a rádiós, mert a reptér felszíne letépte volna, ha kieresztett helyzetben történik a fel- vagy leszállás. A gondolában a menetiránynak háttal ült a gép hasa alatt a rádióslövész. A gondola a menetiránynak háttal nyitott volt. Erre nyílt kitekintése a rádiósnak, és a távírászi feladatok mellett géppuskájával hátulról-alulról fedezte gépét. A rádiósülés után a szerelőlövész fülkéje következett, amely a törzs felső-hátsó harmadán nyílt, néhány méterre a hátsó osztott vezérsíktól. A szerelő forgó üléséből itt egy, a rádióséhoz hasonló, félkörös sínen mozgatható géppuskát kezelve felülről és hátulról tudta tüzével fedezni a gépet. Ő is a menetiránynak háttal foglalt helyet. Hosszabb út vagy eső esetén a szerelő egy plexiburát tudott ülése fölé húzni, a menetszél és a csapadék ellen.


Ju-86-os egy reptéren
e

ju86

A Ju-86-os bombaszekrénye négy bombatárból állott. Ezek összeszerelve és a gép törzsébe beépítve helyezkedtek el. A bombatárakban csak német rendszerű bombákat lehetett elhelyezni. Vagy 4 darab 250 kilogrammos, vagy 16 darab 50 kilogrammos bomba ment bele. Ezeken kívül felhasználhatók voltak 10, 2 és 1 kilogrammos gyújtóbombák is. A bombák a bombaszekrényben mindig függőlegesen voltak felfüggesztve, fejjel felfelé. Oldásuk történhetett egyenként és sorozatvetéssel is.
Magyarországon bombázó és felderítő feladatkörben alkalmazták.


Ju-86-osok
e ju86


Hasraszállt Ju-86 K-2

e
ju86
e
Ju-86-os repülés közben, kieresztett távírászgondolával
e
e ju86

A képek forrása: www.axishistory.com
A szöveg forrása: Hangodi László A m. kir. nehézbombázó osztály története, 1936-1942 (részlet)