Márpedig igenis, hogy vannak szerencsés kimenetelű véletlenek !

   Sajóörös Tiszaújvárossal szomszéd település a Sajó völgyében. ’11. június 11.-én a feleségemmel Tiszaújvárosból az említett településre szándékoztunk átutazni. Két lehetőség van: a 35-ös főút, vagy egy rövidebb de kifogásolható minőségű út. A 35-ösön volt szándékom menni. Véletlenül, de tényleg véletlenül a rövidebb útra hajtottam.

   Az örösi Sajó-ártérben néhány személygépkocsit és néhány embert láttunk álldogálni. Az ilyen látvány mindig arra inspirál, hogy nézzem meg, mi készülődik, vagy milyen érdekességet láthatok. Természetesen katasztrófa csak addig érdekel, amíg segíteni tudok. Dolgunk végeztével visszafelé erre jöttünk. A feleségem már távolról észlelt egy repülőmodellt körözni. Én is feleszméltem. Helikopter-modell ropta a táncot a levegőben. Rögvest a 2010. májusi szolnoki bemutató és Martin Péter valamint Illés Péter urak jutottak eszembe.

Gyorsan leálló helyet kerestem. A pilóta urak igenis Ők voltak.  Éppen vége lett egy reptetésnek. Mondanom se kell, odarohantam hozzájuk. Rövid bemutatkozás, ők is tudtak engem hová sorolni. Nagyobb méretű helikoptereket reptettek, mint Szolnokon. Illés úr már cserélte is az akkumulátort a gépben és –mint kiderült, tiszteletünkre- bemutatót tartott.

   Előzetesben: itt a légtér a repülőmúzeuméhoz képest végtelennek mondható. Kb. ötszáz méter távolságban van egy távvezeték. Martin úr indítványozására a pilóta mellé álltam. Innen egészen más látványt nyújt, mint távolról szemlélve. Mivel nincs szakmai rálátásom a reptetésre, csak mint laikus tudok ecsetelni néhány, részemre fantasztikus mutatványt. Hason repülésből háton repülésbe átváltás fél másodperc alatt. Öt méter magasságban orral lefelé függeszkedés (rotortengely vízszintes). Háton repülésben egy méter magasan a talajtól olyan három méterre megközelített engem, és ott egy ponton lebegésbe kezdett. Ha nem ismertem volna a pilóta képességét, biztosan elmenekülök, csak azt nem tudom, hová. Kb. tíz méter magasságban háton repülésben motor kikapcsol, autórotálással leszállás. Csak még öt méter magasságban hasra fordulás, majd piheszerű landolás.

   Gratuláció, megköszönve a bemutatót, indulni akartunk. Ugyanis sietős volt az utunk. Köszöntem volna Martin úrtól, de már hozta az Ő gépét. Hát ennyi kedvesség láttán illett az Ő bemutatóját is megnézni. Szabadkozással kezdte. Illés úr elhárította, mondván: jobban megy neki, mint egy éve. És tényleg így volt. Ugyanazt végigjátszotta amit Illés úr. Záróakkordként háton lebegésben kb. nyolcvan centire megállt a talaj fölött. Már ez lélegzetelállító. Szakaszos süllyedéssel leeresztette harminc centire. De lehet, hogy csak huszonöt centi volt. Belegondolva, egy nem jó mozdítás a távirányítón és a vagyont érő modell megsemmisülne.

   Nem ez történt. Ugrásszerű emelkedés, hasra fordítás, puha landolás. Az ott látottakat nem lehet élethűen leírni. Azt látni kellett.

Mindannyian örültünk a találkozásnak. Gratuláltunk, megköszöntük a bemutatót. Ugyanezt tesszük most a honlapon is.

Így is végződhet egy véletlen úttévesztés.

Üdvözlettel:
Kóbor György