Még egy szót hozzátennék az áprilisi rejtvényhez: a repülőgépeken általában azért használunk nitrogént a sűrített levegő helyett, mert az nem tartalmaz vízgőzt (párát) és ily módon nem okoz korróziót a teljesen zárt terekben. Ahova benézni ugye nem nagyon tudunk, márpedig a repülőgépeknél jó tudni az ilyesmit. (Mellesleg ezért van az, hogy a különböző sárkányszerkezetekben, ha csak lehet, kerülik a zárt szelvényeket. A lapát főtartónál ez valószínűleg elkerülhetetlen volt.)

A pumpálós témához meg azt tudom elmondani, hogy a nyomáscsökkenést az esetek 99%-ában a szelep hibája okozza, nem a mikro-repedések. Ezért, ha a "katona" (ez a neve a piros pöcöknek) kijön, a hibakeresés első művelete az újrapumpálás, majd a figyelés. Ha megint kijön, akkor ki kell cserélni a szelepet, megint felpumpálni, és megint figyelni. Ez általában hatni szokott. Ezek után már a műszaki bajtársak gondosságára van bízva, hogy feltöltik-e nitrogénnel, vagy úgy hagyják.
Mellesleg a nitrogénpalackhoz simán lehet reduktort csatlakoztatni, amivel óvatosan is feltölthetők a berendezések.

Még egy apróság: Volt itt a válaszok között olyan, ahol a tippelő sejteni vélte, hogy a lapát-főtartóban létrehozott túlnyomás nemcsak repedésvizsgálatra, hanem merevítésre is szolgál. Nos, azért a dolgot komolyan végiggondolva, senki sem hiheti el, hogy egy nagy durung zártszelvényt némi pumpálással keményebbé lehet tenni. Legalábbis olyan ember, akinek némi köze van a szakmához, nem gondolhatja komolyan.
Persze időről időre előfordul, hogy ifjú rádiós vagy emós tisztek, tiszthelyettesek megkajálják, és szakértően figyelik a lapátvéget, hogy a pumpálás hatására mikor kezd el emelkedni. Állítom, hogy a jelenleg is aktív állományban vannak jó páran, akiket a gaz sárkányosok már átvágtak ezzel.
 

Remélem, nem pofáztam már megint túl sokat és feleslegeset!

Imre Lajos

Köszönjük Lajos, nem p...-tál sem sokat, sem feleslegesen !

(hs)