Szia Sanyi!
Néztem a Viggenes oldalt, a kacsaszárny nem irányfelületnek
van a Viggenen, hanem plusz felhajtóerőt termel nagy
állásszögeken (hasonló, mint az F-5/F-16/MiG-29/Szu-27-en a
LEX vagy LERX), ami lefelé nyílik rajta, röhögni fogsz, de
fékszárny.
Rájöttek a svédek, hogy ha
csinálnak egy deltát, annak a nagy állásszögű
repülőtulajdonságai nem lesznek a legjobbak (a 21-es se
szerette, ha túlhúzták), a nagy fel/leszállósebességről nem
is beszélve. Úgyhogy ráeszkábáltak egy plusz szárnyat,
amelyen a keletkező felhajtóerő hozzáadódik a (nagy)
szárnyon lévőhöz. Úgyhogy akárhogy nézzük, de ez a gép
bizony biplán.
A Viggent ugyanúgy kormányozzak, ahogy a többi deltát (ld.
Mirage), ott vannak azok a helyes kis elevonok (magyarul
nincs ra ily szép szó, leginkább magassági-csűrőnek hívják)
- az elevátor (magassági) es az aileron (csűrő) szavak
keresztezéséből származik a megjelölés, annyi a lényege,
hogy szimmetrikusan kitérítve az állásszöget változtatod
(bólintó nyomaték), aszimmetrikusan pedig orsózó nyomatékot
hozol létre velük.
A szárnyon az a kiálló izé meg inkább antennával
egybeépített örvénykeltőnek tűnik (olyasmi, amit
rászegecseltek pl. a MiG-19-esre is, csak itt egy
árnyalatnyival finomabb kivitelezésre vall).
Flatter amúgy háromféle van:
- szárny hajlító-csavaró
- szárny hajlító-csűrő
- törzs hajlító-magassági
Szárny hajlító-csavarónál a szárny
hajlító és csavaró lengése kapcsolódik aerodinamikailag, és
tehetetlenségileg. Aerodinamikailag azért, mert az AC
tengely és a rugalmas tengely nem esik egybe,
tehetetlenségileg azért, mert a súlyponti és a rugalmas
tengely nem esik egybe. Ennek a kritikus sebességét, ahol ez
bekövetkezik a szárny AC és súlyponti tengelyének távolsága
(a súlyponti tengelyt általában a fő teherviselő elemek
elrendezésével tudják áthelyezni), a szárny
csavaró-merevsége, nyilazási szöge, a szárny hajlító/csavaró
saját lengési frekvenciája, és a
repülési sebességtartomány befolyásolja.
A szárny hajlító-csűrő flatternél pedig a szárny hajlító és
a csűrő lengése kapcsolódik aerodinamikai és tehetetlenségi
úton (szimmetrikusan- ezt a csűrő holtjáték teszi lehetővé
ill. aszimmetrikusan).
A magassági-törzs hajlító flatternél pedig a törzs hajlító
és a magassági kormány lengése kapcsolódik ugyanúgy
tehetetlenségi es aerodinamikai úton. Ez utóbbi kettő
flatter ún. kormánylap flatter, ezeknél a legfontosabb
tényező a kormánylap súlypontjának helye - ezt szokás
kiegyenlíteni flattersúllyal. Vagy a kormánylap elülső
részére csavaroznak súlyokat a kormánylap teljes hosszában
(a vitorlák többségén így oldják meg, ha kint vagy a
sportreptéren, kérd meg a srácokat téli ápoláskor, hogy
mutassanak egy Pirat csűrőt, azon nagyon jól látszik), vagy
a kormánylapról előrefelé lelógó rúdra helyeznek egy súlyt
(ilyen van pl. a Z-142-esen) - ez az ún. statikus
kiegyenlítés, vagy pedig a szárnyvégen építik be a csűrő
előrenyúló részén a flattersúlyt - ez a dinamikus
kiegyenlítés, ez kisebb súlynövekedéssel jár (viszont
fennáll a veszélye a csűrő elcsavarodásának). Szóval a
flatterproblémát általában nem így oldjak meg.
Az orrfutón általában nincsen fék, elég bonyolult rápakolni
a fékberendezést
is, úgyhogy nem szokatlan, hogy nem látod. Fékezésre a két
főfutó is elég.
Engem inkább az érdekelne, hogy mi a fenének van az
egyenesbe vezető a jobb
oldalán, miért nem hátul, ahogy minden normális futónál
szokott?
A hajtóműnél pedig azért különül el a szívócsatorna a
törzstől, hogy a
törzsről leváló örvények ne jussanak a szívócsatornába,
hanem a
(többé-kevésbé) zavartalan áramlás.
Az elején írtad, hogy "A vízszintes vezérsík előtt egy
"púp"." ööö.... nem
inkább függőlegest akartál írni? Mert a "vízszintes
vezérsík" (ld. fent) a
kacsaszárny, azelőtt pedig nincs púp, a függőleges előtt van
a
gerincvonalon. Egyébként meg sok mindent takarhat, 21-esnel
pl. valóban van
ott üza. tartály, de mondjuk néhány nyugati típuson pl. tele
van
elektronikus blokkokkal.
Az a sárga cucc elvileg a szennyeződésektől védte a gépágyút
(vékony
műanyag, tüzeléskor az első lövedék átszakítja), van ilyen a
Gripenen is.
Üdv:
Balázs
2009. február 1.
|