Az évek során, amíg a múzeumban dolgoztam volt néhány eset, amikor felmerült egy új gép megszerzésének lehetősége, de nem valósultak meg. Természetesen csak saját emlékeimre hagyatkozhatok, esetlegesen felmerült más lehetőségekről - mert az információ már el se jutott hozzám - nem számolhatok be.

1)     Mirage III S. : A svájci légierő gépe volt. Egy ismerősöm kapta a gépet és a szolnoki múzeumban kívánta elhelyezni, letétként. Rendelkezésünkre állt a svájci légierő hivatalos levele, amelyben megnevezik a gépet lajstrom szám szerint. ( J-2308 ) A levél tartalmazta a tárolási helyét ( Bouch repülőtér, a svájci Mirage –k bázisa ), a kiépített berendezések felsorolását, az ingyenes átadást kiállítási célokra és végül a feltételt, hogy az átvevőnek 2001. 06.30-ig  el kell szállítani. Ha addig nem történik meg a szállítás, az ajánlat semmis. A német Starfighter átadási ünnepségén ezzel a papírral kezemben tárgyaltam illetékesekkel, akik sok mindent ígértek, de végül nem történt semmi, így a gép nem hozzánk került.

2)     BAC Lightning. : Angliából érkezett egy ajánlat egy  BAC Lightning-ra, az Il-2m3 roncsért. Az illető egy repülőképes Il-2 –öt akart építeni, ezért kellet neki a gép. Részleteket nem ismerek.

3)     Phantom II spanyol. : Egyik nap interjút kért tőlem az egyik kereskedelmi TV, mert olyan hírt hallottak, hogy az akkor ép nálunk lévő spanyol király egy Phantomot ajánlott fel nekünk. Mivel nem tudtam semmit, rögtön telefonálni kezdtem és legnagyobb meglepetésemre a hírt illetékesek megerősítették. Sőt még külön engedélyt kaptam az interjúra, mert a mindenkori illetékes nyilatkozó nem ért rá, így nekem kellett helyettesíteni. Ez követően nem történt semmi. Még sokáig keresték a látogatók a gépet a múzeumban. ( Magó Karcsi szerint én voltam a hibás, mert tettem egy megjegyzést, - igaz nem szántam publikusnak, de leadták - hogy a múzeumi elhelyezés a legolcsóbb módja a kivont repülőgéptől való megszabadulásnak. Biztos igaza van, magamra vállalom a felelősséget.)

4)     F-5 Törökországból. : Keveset tudunk az esetről.  Nekem egy résztvevő mesélte, így csak másodkézből vannak információk. Egy szolnoki alakulat napon, meghívottként részt vett a török katonai attasé. Ő kérte, hogy a múzeumot meglátogathassa, mert úgy tudja, van ott török gép. Mikor körülnézett akkor tett egy megjegyzést „Pedig itt van elég hely”. A kérdésre mire gondol elmondta, hogy felajánlottak számunkra egy F-5-öt, de azt a választ kapták, köszönjük, de Szolnok tele van, nincs már hely. Talán nem is vettem volna olyan komolyan a dolgot, ha nem történik a következő eset már velem.

5)     Mirage francia . :  Egy nap a múzeumban két úriember lépett hozzám és valaki illetékest kerestek. Magamra vállaltam a feladatot. Ekkor bemutatkoztak, egyikük a francia katonai attasé segédtisztjeként mutatkozott be, a másik meg az ő magyar asszisztenseként. Elmondták, ajánlottak nekünk egy Mirage-t, de azt a választ kapták, hogy Szolnok tele van, nem fér el. Erre lejöttek megnézni ezt a zsúfolt múzeumot. Megmutattam, hogy éppen most bővítettünk 4000 négyzetméterrel, itt sok Mirage elfér. Bíztattam őket nyugodtan adják oda a gépet, szorítunk neki helyet. A történetnek itt vége. (Hogy melyik változat volt az ajánlatban nem tudták megmondani, de akkor az F-1- eket selejtezték.)

6)     Phatom német. : Egyik nap felhívott egy régi munkatársam, hogy kaptak egy ajánlatott Németországból. A Laage –i ezrednek kéne egy MiG-29, mert nekik nem maradt, pedig nagyon szeretik. Mivel tudták, hogy nálunk akkor már néhányat kivontak, egy gépért cserébe adnának egy Phatom-ot vagy Tornádót. Engem azért kerestek meg, hogy milyen választ adjanak. A Phantom-ot javasoltam, mert Tornádót később is kaphatunk, de a Phantom már nagyon fogyóban van. Információm szerint a hivatalos válasz elutasító volt, hivatkozva arra, hogy amíg a gép rendszerben van, nem kerülhet múzeumba. (Felvetésemre, hogy akkor a Mi-8, Mi-24 és An-26 gépeket vegyük ki a kiállításról érdemben nem válaszolták meg. Bár lehet, hogy felkerült a bűnlajstromomra.) De a németek nem nyugodtak, több alkalommal is megkeresték ajánlatukkal a magyar katonai szerveket, mire végre felcsillant a remény. Mikor a MiG-29 végleges kivonása hivatalos lett, újbóli kérésemre, hogy kapjunk már belőle, a válasz a következő volt. „Menyi kell? Öt vagy tíz?” „Tíz” válaszoltam szerényen. Rövidesen megkaptam először öt, majd nemsokára megint öt gép, gyári és oldalszámát és megkezdődött a szétosztás. Kettő Szolnok, kettő Kecel, kettő Kecskemét (ne keljen már külföldről kunyizniuk), egy a németeknek, egyet megpróbálunk elcserélni egy Szu-22UM-re, egy Kbelybe a cseheknek valamiért, és marad egy tartalék. Az elképzelésre rábólintottak, megkezdődött a szervezés. Elmentünk Kecskemétre – hivatalosan, nem maszek szervezésben – megnéztük a gépeket, feljegyeztük állapotukat és ez alapján módosítottuk az elosztást. Fényképeket nem készíthetünk, mert nem kértünk engedélyt és hát a szabály az szabály! Ezután volt egy konferencia a gépek elosztásáról, ahol kértem még pluszban katapult ülést, hajtóművet és az összes elérhető fegyverzetet, amikre határozott ígéretet kaptam. Ezen már csak négy gép átadásáról volt szó azzal, hogy a többit eladják. De a német csere itt is kiemelt fontosságot kapott. Gyári szám szerint ki lettek jelölve a gépek, Szolnokra kettő  (egy múzeumba, egy oktatásra) egy Kecskemétre és egy a németeknek. (Megjegyzem, felmerült az elöljárók részéről, hogy a németeknek olyan gépet kellene adni, amit át lehet repülni, mert ha ők is át repülik, akkor ez így illik!) Nemsokára közölték, a németeknek nem jut gép, igaz nekünk se! Később találkoztam a Gatow-i múzeum egyik vezetőjével és érdeklődtem tőle tud-e, erről a projektről? Elmondta ő volt a felelőse a dolognak, a gép ki volt választva, átrepülhető volt, a jogi dolgokat ők elintézték (múzeum közi kölcsönzéssel került volna hozzánk). Kölcsönösen sajnálkoztunk a kútba esett projekt miatt.

7)     Valamilyen cseh gép. Szu-7BKL? : A MiG-29 bőség idején megkerestem informálisan a Kbely múzeumot, kell e nekik MiG-29 és mit adnának cserébe?  Kell és bármit, ami van, volt a válasz. Mi elsősorban a Szu-7BKL-re gondoltunk, de felvetődött az L-410 is . Történet vége lásd fenn.

8)     A belgrádi múzeumtól volt informális megkeresés egy MiG-15 cseréről. Mi F-86 Sabre-t kértünk. A tárgyalások megszakadtak mielőtt komollyá váltak volna.

9)     MiG-21R. Szlovákiából jött egy ajánlat, egy MiG-21bisz-ért adnának egy 21R-t. „Csak ha a felderítő konténer is jön vele” volt a válaszom. ” Természetesen „, jött a viszontválasz. Mi kijelöltük a gépek és szóltunk várjuk a hivatalos megkeresést. Azóta is!

1    Lehetőségek melyeket meg se próbáltunk kihasználni:

Ausztriának adtunk MiG-21-et, cserébe nem kértünk semmit. Pedig volt nekik Saab-29 Tunanjuk, később Drakenjük.  A kassai múzeumba adott Szu-22 –nél felmerült egy Szu-7 csereként, de mikor egy illetékes megtudta, hogy nálunk nem volt rendszeresítve, „Akkor minek?” felkiáltással lezárta az ügyet.

    Bü-181 Bestman.: Franciaországból jött az ajánlat egy 1946-os svéd építésű, két éve még repült, eredeti Hirth motoros Bestman cseréjére, egy Albatroszra. Szakvélemények készültek az értékarányokról, melyek támogatták a cserét és ezek után elindult a szervezés. A gép ki lett jelölve, a csere jogi kérdései megoldva, a francia eljött és Kecskeméten megnézte a gépet. A típus kivonása után azért nem repülték át Szolnokra (hisz a múzeum állományába került) mert Kecskeméten volt meg minden eszköz és tudás az átadás utáni elrepülés előkészítésére. Folytatás a’la MiG-29. Bár hírek szerint talán még nincs lefutva az ügy.

     Orao.: Járt nálunk Joszip Rusz tábornok aki  román veterán repülő szervezet elnöke és kíséretében volt a bukaresti repülő múzeum igazgatója. A beszélgetés során felmerült a gépcsere lehetősége, egy Orao-t egy Mi-24-ért. A tábornok jónak találta az ötletet, ezt később egy a látogatásról szóló újságcikkben le is írta. Később megint meglátogatott minket és erről is váltottunk szót. Én kértem ne alacsony szinten kezdjék a dolgot, mert akkor elhal, hanem győzze meg a honvédelmi miniszterüket és ő kezdeményezzen. Sajnos nem lett az ügyből semmi!

        Szu-22UM. Felmerült az ötlet, hogy ha már van egy csomó MiG-29, cseréljük el az egyiket egy már magánkézbe került Szu-22UM-re amiből nekünk nem jutott, mert eladták őket. A tárgyalások alacsony intenzitásúak voltak, csekély érdeklődés mellett. Nem igazán érdeklődtek a MiG iránt, de egy T-72 érdekelte őket. Mivel volt lehetőség arra is, az ajánlatot módosítottuk, a válaszról nem tudok.

      An-2 .: Volt egy nem hivatalos megkeresés Krakkóból egy An-2 átadására. A mi érdeklődésünk hiánya miatt a dolog elhalt.

Persze voltak még megkeresések, (Jak-40, Tréner, MiG-17PF, Góbé, Fokker F-27,) de ezekért pénzt kértek, vagy olyan anyagi kondíciók kellettek volna amelyek soha nem álltak a rendelkezésünkre.

 Nagy András