2011. március vége
Az ősz óta a bázison tárolt, de már
a Múzeum állományába tartozó L-39 "119", "Cápeti-II."
megérkezett a Múzeumba. Nem véletlenül került éppen erre a
helyre: a belépő szinte elsőként pillantja meg.
Járjuk körül - egyelőre csak úgy
kutyafuttában.
End of March 2011.
"Cápeti-II", the L-39 "119" was stored on the base since
autumn, but now arrived in the Museum. It was not placed on
this place accidentally: The entering guest notices it
almost instantly.
Let's walk it around - for this time only in a hurry.
2013. júniusa: körülnézünk a
kabinban és érdekességeket keresünk kívül is.
Várjuk kiegészítéseiteket !
Az első kabin.
Fölül a II. világháborús emlékeket
ápoló muzeális (végül is ott vagyunk !) jellegű
célzókészülék.
A középső műszerpanel fölső része,
a célzőkészüléktől jobbra újabb keletű műszer doboza.
A pilóta előtti műszerek -
hiánytalanul ! Van benne valami a Moravából (miért is ne?)
de a színe hamisítatlan MiG.
A két pedál között a fegyverzet
kapcsolói.
Bal oldalt az elmaradhatatlan
jelzőrakéták indítója.
A jobb oldali panel.
Az elektromos kapcsolótábla.
Középen egy Tesla gyártmányú rádió,
alul újabb kapcsolótábla.
Fölül navigációs műszer, középen
vész esetén használt vezérlőkarok. Ezeket a pilóta
legfeljebb csak nagyon jobbra fordulva látja, ezért a
különböző karok végén tapintással jól azonosítható formájú
gombok vannak.
A karok
mögött jobbra a hidraulika rendszer nyomásmérője, középen
ismeretlen célú műszer, balra a műszervilágítás szabályzója.
Még egy kapcsolótábla, ezt
szerintem csak a földön kezelik, a pilóta nagyon nehezen
érné el.
A középső műszerpanel felett
jelzőlámpák. Bal oldalt fölül a bombák / függesztmények
kapcsolómezeje, alatta a futók kibocsátó/behúző karja,
mellette a futóművek kinti helyzetét jelző lámpák.
A gázkar előtti mező tele van
reteszelt kapcsolókkal, ezek a hajtómű indítására,
tűzoltásra és egyebekre szolgálnak. A késnyél kinézetű kar a
kabintetőt nyitja belülről, alatt huzalkeret védi a
guruló/leszálló fények kapcsolóját.
Jobb oldalt a gázkar, alatta rádió
(?). A két szögletes zöld lámpa/kapcsoló a pitot csövek
fűtését vezérli, a piros kar sárga csíkkal a "tűzcsap"
feliratot viseli.
Középen a pilóta oxigénellátó
rendszerének kezelőszervei.
A botkormány.
Mágneses iránytű a kabinkereten.
Visszapillantó tükör.
A katapultülés háttámlája.
A kilövéssel kapcsolatos valamilyen
késletetés beállításának visszajelzője.
Az első katapultülés fejtámlája.
A másik oldalról. Az ülés mögötti
oszlopból ferdén hátrafelé egy fúvóka-szerű cső áll ki. Ezt
- sok más mellett - nem egészen értem.
A piros zsinór a biztosítószegeket
köti össze, hogy repülés előtt mindegyiket biztosan
eltávolítsák.
A fejtámla alatt feszítőhevederek
tekeregnek, gyaníthatóan a pilóta testét rögzítik
kilövéskor.
Nem is olyan egyszerű dolog egy
katapultülés, még a fejtámlába rejtve is találunk
néznivalót.
A két kabint elválasztó plexifal
elölről...
és hátulról nézve.
Az oktató kabinja.
A középső műszerpanel. A jobb
oldala kismértékben különbözik az elsőétől.
A pedálok közötti panel teljesen
más: az oktató itt adhat hibajeleket a növendék kínzása
céljából.
A jobb oldali panel csak kis
mértékben különbözik.
A fölső kapcsolósorba néhány új,
reteszelt kapcsoló.
Innen hiányoznak az RSZBN
kezelőszervei (ha jól olvastam a feliratokat).
A hátsó botkormány.
A műszerfal bal oldalán hiányoznak
a vészledobás kezelőszervei.
A bal oldali pulton a hajtóműnek
lényegesen kevesebb kapcsolója van.
Az oxigén-ellátó rendszer
gyakorlatilag megegyezik a növendékével.
A gázkar markolata.
Szokatlan perspektíva: az oktató
kabinjában állok.
Az a bizonyos nagyon szép
szárnyforma.
A hajtómű bal oldali beömlőnyílása.
A hajtómű első lapátkoszorúja.
Egy kis geometria.
A hajtómű kiömlője.
Természetesen benézünk a hajtóműbe
is - kissé illetlen irányból.
Érdekesség: a fotózás idején végig hallottam egy fémes
csilingelő hangot. Itt jöttem rá, honnan származik: az éppen
lengedező szellő megforgatta a hajtóművet, ez adta a
rejtélyes hangot. Nem gondoltam volna hogy egy gyenge szellő
is meg tudja forgatni a turbinát és a kompresszort !
Áramlásterelők a vízszintes
vezérsík alján. A vezérsík végén V-alakba állított kettős
statikus töltéselvezető.
A függőleges vezérsík teteje.
A főfutó kibocsátott állapotát
jelző "katona". Ezt szerintem csak az első ülésből lehet
látni, a visszapillantó tükörben.
Az orrfutó "katonája".
A gép orrán egy kívülről
leolvasható nyomásmérő.
250 bar-ig skálázva
Na, ez egy érdekes szerzet,
bármilyen egyszerű darab is. (ld. EZ MEG MI? 2013. július)
A szárnyvégeken a tartályok előtt
kaptak helyet a fényszórók. Érdekesség, hogy egy befelé
kancsalító fekete folt van rájuk festve, bizonyára azért
hogy a pilótákat ne vakítsák el.
|