REPÜLŐMÚZEUM  SZOLNOK

A Szolovjov D-30 kétáramú gázturbinás sugárhajtómű metszete a Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti Kiállításából

Szolovjov D-30 sugárhajtómű nincs a Múzeumban, legalábbis külön kiállítva. A Tu-134-es ilyennel büszkélkedik, bár nem tudom, hogy a múzeumi gépben vajon benne vannak-e ?

A képeket én készítettem 2006.-ban a PeCsa-ban, a kommentárokra CPS barátunkat kértem meg. Én a dőltbetűs részeket fűztem hozzá.

HS

 

A D-30 3. szériájú hajtómű kétáramú, kéttengelyű, sugáfékkel, sűritett levegős inditóturbinás inditó berendezéssel ellátott sugárhajtómű.

Főbb adatok:

A forgórészek forgásiránya: bal

A kompresszor tipusa: kétfokozatú axiális, fokozatok száma:  - kisnyomású: 5

                              - nagynyomású: 10

A tüzelőtér tipusa: csöves-gyűrűs

Tűzcsövek száma: 12

Turbina típusa: axiális kétfokozatú, fokozatok száma: - nagynyomású: (nagynyomású forgórészhez)  2

                        - kisnyomású: (kisnyomású forgórészhez) 2

Sugárfék berendezés: terelőráccsal ellátott két terelőlemezes: a rácsozat lapátrendszerének beépítési szöge a hajtómű hossztengelyéhez képest viszonyitva 54 o

Fúvócső tipusa: keverőszoknyával ellátott, hangsebesség alatti nem szabályozható

A hajtómű hossza:   - kúp nélkül: 4733 mm

           - kúppal: 4855 mm

A hajtómű teljes tömege (olaj nélkül): 1980 kg

 

Nagyon szépen megfigyelhető az, hogy amíg az NK-8-2U-n a segédberendzések kizárólag a hajtómű alján voltak elhelyezve, itt a hajtómű tetején is van egy meghajtásház.

Ez a meghajtásház a nagynyomású résztől kapja a hajtást, az alsó szintén. Erről a két meghajtásházról kapja az összes segédberendezés az energiát. A jobb oldali meghajtásház (szintén fent) pedig a kisnyomású résztől kapja a meghajtást, amin csak a CR-1V kisnyomású rész fordulatszám-határolója és a kisnyomású rész fordulatszám jeladója található.

 

A kúp, és az alatta levő mellső csapágytámtól az olajat visszaszállító szivattyú látható, valamint a hengergörgős csapágy golyóskosara.

 

A kisnyomású kompresszor lapátjai láthatóak a felső meghajtásházzal együtt, valamint a belépő terelőlapátok fűtése (kis piros metszet fent).

 

Esztétikai élménynek sem utolsó, hát még ha a lapátok nem lennének megsérülve !

A kisnyomású kompresszor metszete.

A képen a nagynyomású kompresszor 5. fokozatánál található levegőt elvonó gyűrű látható, amiről a jégtelenítés egy része kap levegőt, valamint a 10. fokozatnál szintén levegőt vonnak el a jégtelenítés fennmaradó részére, valamint a sugárfék működtetésére, a kabin túlnyomásának biztosítására, és fűtésére.

A csöves-gyűrűs égőtér látható, ami az NK-8-on is hasonló rendszerű.

 

Itt egy kicsit közelebbről.

Én nem nagyon látom a gyűrűs égőtér-részt, A csövek mintha elérnének a turbináig.

A turbina mellső és a kompresszor hátsó csapágytámja a kenőfuratokkal. Jobb szélen a turbina első álló terelő lapátsora van.

Ez a rész engem megfogott!

Egy csomó alkatrész pontosan illesztve, tömítve, némelyik sokezres fordulatszámmal forog, hőmérséklete többszáz C°-ot változik.

Ráadásul még össze- és szétszerelni is kell valahogy...

A turbinák, és a sugárterelő kúp, valamint a hátsó csapágytám olajkiválasztója a szellőzőcsővel együtt. A kúpból kiálló „tüskék” a kiáramló gázhőmérséklet adók.

 

Nem tudom, miért van szükség olyan sok gázhőmérséklet-jeladóra. Lehet, hogy a hőmérséklet körmenti egyenletes eloszlását is figyelte a műszer?

Éppen 12 van belőlük, akárcsak az égőtér csöveiből.

Itt a keverő szoknya látszik. Ennek nagy szerepe van, mert ez segít összekeverni a belső áram forró levegőjét a külső áram hideg levegőjével, így további gázsebesség növekedést, valamint zajcsökkentést lehet elérni.