Ide kívánkozna a motor néhány
fontos adata, alkalmazása, egyéb információk. A dolog nem
olyan egyszerű, ugyanis a pontos típus-megnevezést sem
ismerjük - egyelőre...
Amit tudunk:
A Benz mannheimi gyárában
gyártottak ilyen motorokat az 1910-es években, a mi motorunk
viszont a MARTA aradi üzemében készült licensz alapján. Itt
kétféle változata volt, a 81501. gyári számtól kezdődően
bronz hűtőköpennyel, a 82001. gyári számtól kezdődően
acélból készült ez az alkatrész is.
Egy korábbi változat teljesítménye
220 LE volt, a mi motorunkat 250 LE-re kalibrálták 1650 f/perc
fordulatszámon, viszont légcsavar-reduktora nem lévén,
repülőgébe építve 1400 f/perc volt a maximális fordulatszám,
ahol 230 LE-t teljesített.
Furat:145 mm, löket: 190 mm, tehát
hosszú löketű, alacsony fordulatszámú motor volt, a korának
megfelelően. Lökettérfogata 18.8 literre adódik.
Ebből a típusból keveset
gyártottak, mivel 1918.-ban készült el, így a háború
legvégére kerülhetett felhasználásra.
Nem sikerült kideríteni, milyen
repülőgépekben alkalmazták, kevés említés esik róla.
Említik Junkers vízi-repülőgépekben
való alkalmazását, illetve feltételezhető hogy a
Tanácsköztársaság idején épített néhány Főnix gépbe került
ilyen motor beépítésre.
Ami elgondolkodtató:
- kimondottan lövésnyomoknak
vélhető sérülések vannak rajta
- a különböző alkatrészeken
összesen
négyféle gyári számot lehet felfedezni, feltehetően maradék
alkatrészekből vagy sérült motorok darabjaiból rakták össze.
Az sajnos nem tudhatjuk hogy ebben az összeállításban
repült-e, vagy csak "földhözragadt" korára mutat ilyen tarka
képet.
Ha netán valaki tud további
információval szolgálni, nagy örömmel vesszük !
|
E-mailen érkezett:
Habár Kecskeméten
körbefotóztam és leírtam róla a gyáriszámokat is, nagy
örömömre szolgált a mostani frissítésben az aradi gyártású
250LE-s MARTA-Benz Bz.IV motor, avagy hivatalos k.u.k.
Luftfahrtruppen típusjelzése szerint Bz250 (Mar) :-)
A Benz Bz.IV motornak három sorozata készült liszenszben az
aradi a MARTA-gyárban, 81001, 81501 és 82001 gyáriszámoktól
kezdve. A teljes aradi Marta-Benz termelés több, mint 300
darab volt 1916 és 1919 között. Ilyen, 220 és 250 Lóerős
Bz220 (Mar) és Bz250 (Mar) motorokat az alábbi géptípusokban
használtak az osztrák-magyar Légjárócsapatoknál:
Lloyd 40.13 és 40.14
prototípusok / Bz220 (Mar)
Lloyd C.V 46.51-98 / Bz220 (Mar)
Lloyd C.V(WKF) 82.01-48 / Bz220 (Mar)
Brandenburg C.I(U) 169.01-216 / Bz220 (Mar) és Bz250 (Mar)
Albatros J.I 09.01-03 / Bz250 (Mar)
Friedrichschafen G.IIIa (Oef) 54.01 / Bz250 (Mar)
Ami a múzeumi motor "eredetijeinek" történetét illeti:
A 82017 és 82055 számú
motorokról Czirók Zoltán segítségével csak annyit sikerült
kideríteni, hogy a Marta a 82017 gyáriszámú motort
1918.08.06-án, a 82055 sz. motort október 19-én adta át a
elszálításra. Nem tudjuk, hova szállították őket, de
a motorok az első világháború után Magyarországon maradtak,
vagyis feltételezhetjük, hogy ezek a Tanácsköztársaság ideje
alatt Brandenburg C.I(U) gépekben repültek. Ekkor már csak
eza Marta-Benz motoros típus volt gyártásban és
használatban.
A 82.070 és 82.079 gyáriszámú motorok 1919. április elsején
üzemképes állapotban a Magyar Légicsapatok cinkotai repülő
anyagszertárában voltak. A jelentés szerint a MARTA-tól
érkeztek Aradról, vagyis gyári új motorok voltak, amit
alátámaszt az is, hogy a 82.060-82.084 számú motorok
mindegyike az anyagszertárban volt ekkor. Mindkét motort
1919. április 24-én kiadták az albertfalvai MARE gyárnak
beépítésre. Valószínűleg ezek is Brandenburg C.I
repülőgépekbe kerülhettek.
Elképzelhető, hogy a Nemzeti Hadsereg vagy a MAEFORT égisze
alatt még használták ezeket a motorokat, de erről adatokkal
nem rendelkezem. Valószínűleg a szolnoki gyűjteményben
található motor 1921-ben az E-akció során elrejtett, de
sérült Bz250 (Mar) motorok használható darabjainak
összeszerelésével jött létre.
Üdv,
Zámbori Péter
|
 |
2008 júliusa: a Hadtörténeti
Intézet Kecelen tárolt motorjai közül egy Benz gyártmányú,
250 LE-s, 1910-as évek-beli példányt hoztak Szolnokra. A
tervek szerint az itteni külső felújítás után a kecskeméti
Repülőnapon kerül(t) bemutatásra, majd reményeink szerint
visszakerül Szolnokra.
A következő képek a Kecskemétre
történő szállítás előtt készültek. |
 |
Ilyen volt... |
 |
... és ilyen lett (sőt, meg is
fordult...)
Az alábbi képek már 2008.
augusztusában készültek. |
 |
A hátsó nézet, előtérben a
hűtővíz-szivattyú. |
 |
A motor jobb oldala, a kipufogó
nyílásokat piros lemezek takarják. |
 |
A bal oldalon a szívócsövek és a
két gázosító, felül a hengerenként két szívószelep. |
 |
A két porlasztót természetesen közös
rudazat vezérli.
Még fekete színű, rejtélyes csövek
is összekötik őket. |
 |
Az elülső három henger gázosítója.
Az úszóháznak csak a tartója maradt
meg, maga a ház mindkét porlasztóról letört.
Az alsó pici lyukon folyt át az
üzemanyag a fúvókához. Az alumínium "tömb" a fojtószelepet
rejti, amely egy bronz csésze, az oldala ék alakban
felvágva. A csészét a karral elfordítva lehetett a nyitott
kersztmetszetet változtatni.*
A szívócsövet bandázsolt
hőszigetelés védte a túlzott lehűléstől.
*Bocsánat, de erről
korábban butaságot állítottam! (hs) |
 |
Nagyon érdekes! A levegőt a
motorblokk fémtömbjén vezették át, hogy a forró blokk
egyúttal biztosítsa a jegesedés elleni védelmet is. |
 |
A hátsó három henger szívónyílása a
gázosítóval átellenes (jobb) oldalon. Ugyancsak átvezették a
motorblokkon a gázvezérlő rudazat tengelyét is.
Meg kell jegyezni, hogy ezek az
átvezetések nem nyíltak a forgattyús házba, amely zártnak
látszik. |
 |
Nincs új a nap alatt: hengerenként
négy szelep, két vezérmű-tengely...
Ezen az oldalon a szívószelepek, a
túloldalon a kipufogó szelepek tolórúdjai kapcsolódtak a
vezérmű-tengelyekhez - merthogy ebből is kettő volt...
|
 |
A szelephimbát tengelyei
golyóscsapágyakon futnak. Nem forognak, csak néhány fokot
ide-oda fordulnak. |
 |
A kipufogó oldal szelepvezérlése. |
 |
A vezérmű-tengelyeket a motorblokk
rejti, itt látható az egyik szelepmozgató rúd bronz
perselyes kivezetése. |
 |
A repülőgép-motorokon megszokott
módon kettős mágnesgyújtása volt gépünknek, itt a bal oldali
gyújtómágnes helye. |
 |
A jobb oldali mágnes helye. |
 |
A hengerek hűtőpalástján érdekes az
összejelölés. Ez itt a motor leghátsó hengere, a jelzés 1 -
A. |
 |
Ez a második henger, 5 - B
jelöléssel.
A többi hengeren szép sorban az
alábbi jelölések vannak:
3 - C
6 - D
2 - E
4 - F
Megfejtés: a hengerek sorban
elfoglalt helyét a betűk jelölik, a számok a gyújtási
sorrend szerinti helyüket mutatják. |
 |
Egy réztábla, amelyen a
gyújtóberendezés vázlata látható. Itt a hengerek pozícióját
a változatosság kedvéért római számokkal jelölik.
Középen az indítómágnes képe
látható, amelyet a motor berántásakor kézzel kellet
forgatni, az indító szikra biztosításához. |
 |
A légcsavar-tengely, felette a
gyújtórendszer réztáblája, amelynek két oldalán a
vezérmű-tengelyek zárófedelei láthatók. |
 |
A légcsavar-tengely. |
 |
Az üzemanyag-szivattyú, a gőzgépek
formavilágát idézi. |
 |
Ugyanilyen gyönyörűség az olajszűrő
háza is.
A forgattyús ház legalján az
olajszivattyú. |
 |
A hűtővíz szivattyúja. |
 |
A motor egyes alkatrészein eltérő
motorszámok szerepelnek.
Az elülső csapágyházon 82055.
Középen a gyújtás és a
szelepvezérlés beállítására szolgáló tengelypozíció jelölés. |
 |
A bal oldali gyújtómágnes
felfogatásán 82079. |
 |
A jobb oldali felfogatáson 82070. |
 |
A motorblokkon 82017.
Motorunk feltehetően eredetileg a
82017 számot viselte, míg egyes alkatrészei más, esetleg
sérült motorokról származnak. A "82" előtag a motor típusára
utal. |
 |
Motorunk hányatott sorsát több
sérülés is jelzi. A képen egy lövedék vagy szilánk bemeneti
nyílását véljük felfedezni. |
 |
Vele szemközt egy kimeneti nyílás. |
 |
Ugyanez közelről. Ezzel a
sérüléssel a motor hamar elvesztette a hűtését, messzire
bizonyosan nem repült. |
 |
Ezt a sérülést a befelé hajló perem
alapján joggal véljük lövedék vagy szilánk nyomának.
|
 |
Ez a lyuk már nem egyértelmű.
Szélei nem hajlanak, lehet akár korrózió eredménye is. |