REPÜLŐMÚZEUM  SZOLNOK

AI-25TL gázturbinás sugárhajtómű metszet

 

Remélem számodra is szívdobogtató élmény belelátni egy bonyolult gép lelkivilágába

- csakúgy mint nekem.

Ennek nyílik most tere: az L-39ZO Albatrost éltető AI-25TL sugárhajtómű oktatómetszetét vesszük szemügyre. A képek 2012. májusában, a szolnoki helikopterbázison tartott Családi Nap során készültek.

 

Az "ép" AI-25TL képeit ITT LÁTHATOD.

 

Főbb műszaki adatok, egyenest a Wikipedia-ról:

Hossz: 3350 mm
Magasság: 958 mm
Szélesség: 985 mm
Száraz tömeg: 350 kg
Maximális tolóerő: 16,9 kN
Nyomásviszony: 9,5
Kétáramsági fok: 2,1
Gázhőmérséklet a turbina előtt: 1145 °C
Fajlagos üzemanyag-fogyasztás: 0,0586 kg/Nˇh

 

 

A hajtómű "ép" oldala,

 

 

csupán az felmetszett olajtartály árulkodik arról hogy oktatási célra preparált darabról van szó.

 

 

Sokat ígérő látvány a felmetszett palást, szinte vonz hogy közelebb menjünk. Megyünk is!

 

 

Az egész hajtómű működése elemezhető. Kéttengelyes, kétáramú gázturbináról van szó, az utasszállító gépeknél megszokottnál jóval kisebb kétáramúsági fok mellett.

 

 

A kisnyomású kompresszor bemenete, álló lapátsorral kezdődik.

 

 

Három fokozat követi, amelynek álló lapátjait itt eltávolították.

 

 

A kisnyomású és a nagynyomású kompresszort látjuk. Megfigyelhető, hogy a kisnyomású kompresszor által szállított levegő egy része elkerüli a nagynyomásút, sőt, a hajtómű többi részét is. Ez a levegőmennyiség közvetlenül biztosít tolóerőt - no meg hűtést - javítva a fajlagos üzemanyag-felhasználást. Ennek folytán nevezik ezt a típust kétáramúnak.

 

 

A kisnyomású kompresszor három forgólapát-koszorúját az egyfokozatú kisnyomású turbinája hajtja meg azon a tengelyen, amely végighalad a nagynyomású kompresszor - égőtér - nagynyomású turbina egység belsejében.

 

 

A kisnyomású kompresszor után egy kihajtást látunk, a kisnyomású egység tengelyéről. A célját sajnos nem tudom, de remélem hogy segítetek.

 

 

 

A nagynyomású kompresszor - égőtér - nagynyomású turbina egység.

 

 

A kilenc fokozatú nagynyomássú kompresszor.

 

 

Látványos rész, még ha egy-két lapát - no meg az állólapát-koszorúk hiányoznak is.

 

 

Középen a gyűrűs égőtér. Jól látható a nagynyomású kompresszort és -turbinát összekötő csőtengely.

 

 

Az égőtér közelről. A forró gázsugár egy állólapát-soron halad keresztül mielőtt az első turbinafokozatot elérné.

 

 

Az első két turbinafokozat a nagynomású- a harmadik a kisnyomású kompresszort hajtja.

 

 

Az égőtér, a tengely és a turbinák körül szövevényes levegőcsatornák és labirint-tömítéseik biztosítják a tengely, a lapátok és a csapágy hűtését. Ne feledjük ezen a részen üzemszerűen 1000°C feletti a gáz hőmérséklete !

 

 

A hátsó csapágy.

 

 

Műszaki bravúrokra van szükség a csapágy megfelelő kenésének és hűtésének biztosítására.

 

 

A felmetszett hajtómű hátulról előre nézve. Jól látszik a külső levegőáram útja végig a "forró" rész körül.

 

 

A fűvócső hátulnézetben.

 

 

Az "ép" oldal eleje.

 

 

A felmetszett kenőolaj-tartály. Bal oldalán a szintellenőrzést szolgáló átlátszó csík.

 

 

Ha nem tévedek ez egy "zümmer" amely nagyfeszültség előállítására szolgál. Ha ez így van, minden bizonnyal a hajtómű indításakor gyújtja be a levegő-tüzelőanyag elegyet az égőtérben.

 

 

A hajtómű alatti segédberendezések jobb oldalról nézve. A sok sárga cső minden bizonnyal a tüzelőanyag szivattyú/szabályozó egységhez csatlakozik.

 

 

A segédberendezések a bal oldalról nézve. Fölül szűrők, a kép közepén a fekete kör feltehetően a hiányzó generátor helye, de nem vagyok biztos benne. Segítsetek!

 

 

A hajtómű hátsó része szinte puritán az elsőhöz képest.