Nos, ott lelte ezt a Le Rhone (vagy Gnome&Rhone - ez most nem derül ki) forgómotort. Egy tőről fakad a mi példányunkkal, ennek megfelelően felettébb hasonló is. Ami szemet szúrt Neki - merthogy a miénken nincs ilyen - a csupasz acélhuzalból készült, egy szakaszon rugóvá pöndörített néhány szál "izé".

A kérdésben semmi új nincs: hát ez meg mi ?

Ezt a rejtvényt végre én találtam ki !

Ez a foto a 119-es Albatros szárnytövét mutatja, azon is egy elsőre semmire sem használható felszegecselt valami látható, ami olyan 15 cm hosszú.

Kérdésünk a szokásos:

Ez meg mi ?

******

Tisztelt Kollégák!
Az a kis "értelmetlen micsoda" a szárnytő belépő élén a világ legegyszerűbb és legbiztosabban működő veszélyes állásszög jelzője.
Az iskola és gyakorló repülőgépek jelentős hányadánál sok évtizede alkalmazzák. Működésének lényege, hogy még a kritikus (átesési) állásszög elérése előtt a sávjában a szárny feletti lamináris áramlást lerontja, turbulensé változtatja. Ebben az állásszög tartományban a felhajtóerő elegendő, a csűrök hatékonysága kielégítő, a repülőgép még biztonságosan vezethető.
A szárny tőrészén kialakult turbulencia azonban a repülőgép-vezető részére már érzékelhető "rázást" okoz. A szárnytőbeni elhelyezés oka, hogy a kétoldali turbulencia aszimmetrikussá válhat, ez pedig külsőbb elhelyezés esetén rontaná a repülőgép kereszt stabilitását.
Üdvözlettel:

Bajtai László
 

Ezt az UTI MiG-15 fotót Andris találta. Elmondta hogy sokáig nézegette, mert furcsaságokat látott rajta.

Nézegessétek Ti is, és írjátok meg mit találtatok rajta különösnek ?

Szia
Szerintem az a furcsaság, hogy az áramlás terelő lemezen található íves kivágás nem jobb oldalon szokott lenni, hanem a balon. (Már amelyik gépen van katona a fékszárny állapotának jelzésre.)
Hacsi

******

Szia Sanyi!
Sokáig nézegettem a "fotót", elsőre nekem is furcsa volt. Most már sejtem is miért.
Szerintem nem fotóról, hanem egy virtuális "szimulátor felvételről" van szó.(Már eleve gyanús volt a kép "textúrája")
Az eredeti vörös 006-osról elég sok anyagot találtam.

 (itt:http://www.airliners.net/search/photo.search?regsearch=SP-YNZ)
De ami igazi furcsaság: A képen jobb szárnyon a belső áramlásterelő lapból felül valaki "kiharapott" egy darabot. (Erre azért van szükség, hogy a fülkéből látható legyen a futómű kiengedett állapotát jelző mechanikus "katona". A valóságban azonban ez a bal szárnyon van! A második furcsaság: a lengyel légierő jelzése nem ilyen. Általában a bal felső, és a jobb alsó kocka a piros, és itt ez is fordítva van. (Tükörkép nem lehet, mert akkor az antennaárboc is fordítva lenne, de az jó helyen van.) Az igazság az, hogy találtam az ellenkezőjére is példát, itt:

 http://commons.wikimedia.org/wiki/File:761_a_MiG-15UTI_preserved_at_Poznan-Krzesiny_(3118035907).jpg érdekes, ugye?
Üdvözlettel:
Zoli
 

******

Kedves Sanyi!
Hát ott veszem észre rajta a lengyel felségjelet, tehát nagy eséllyel nem is MiG-15UTI, hanem egy Lim-1/2-vel van dolgunk (na jó SBLim-1/2-vel, ami a kiképző változata). Hogy egyes vagy kettes Lim, nem tudom, a Lim-2-nek négy fegyverfelfüggesztője volt. A másik dolog amit megnéztem magamnak, az a beömlőnyílás. Valahogyan más, mint egy normális Mig-nek (az egyik fajta SBLim-en RD-45 motor volt használva).

Remélem jó lesz.
Emil (Celichowski)
 

******

******

Mészáros ANdrás barátunkat különös erőven inspirálta a rejtvény, az Ő írását külön olvashatjátok

ITT !

Ez meg mi?

Esetleg:

hogyan működik ?

(A képeket az internetről töltöttem le, jogos tulajdonosaikat kérem, ne tekintsék ezt a közlést bitorlásnak - ezúton is kérem engedélyüket. Kívánságukra kész vagyok a képeket eltávolítani. <hs>)

Tisztelt Sándor,

A kérdéses lapátkák alkotta orrkúp a légcsavarral ellentétes forgásba kezd a "menetszél" hatására. Ezért találó a neve: szélkerék. A szélkerék feladata légcsavar tollak szögének változtatás úgy, hogy a légcsavar fordulatszáma közel azonos maradjon. Ezt hidraulikus rendszer segítségével végzi amely, típustól függően de általában 80 km/ó felett hatásos, addig merev tollúként viselkedik. A lapátok beállítási szöge tehát – állandósult állapotban – a repülési sebességtől függ: növekvő
repülési sebesség esetén növekszik a szélkerék fordulatszáma, ami a lapátokat nagyobb szögre állítja. ellenkező esetben pedig kisebb szögre állítja. Ez a beállítási szög szabályozás teszi lehetővé, hogy a légcsavar-motor együttműködés nagyjából állandó fordulatszámon valósul meg.

Üdvözlettel:

Sajni Botond

******

Szia Sanyi!
Megint egy szuper feladvány!
Annyit józan paraszti eszem is megsúgott, hogy a "valami" a légcsavar állásszög állításával lehet kapcsolatban.
A pontos válaszra Pumaszálláson találtam rá. A Magyar Repülő Szövetség 1955-ben kiadott Repülőgép Szerkezettan tankönyve szépen, érthetően, ábrával illusztráltan leírja az "Argus"gyártmányú fordulatszámtartó légcsavar működését. Az "apró lapátokból álló koszorú" tehát egy tisztán mechanikus, leginkább differenciálműre hasonlító szerkezetet működtet, amely súly, és rugóerő ellenében a fordulatszámtól függően módosítja a légcsavar állásszögét. Egy külső vezérlőgyűrű, és rudazat segítségével lehetőség van külső beavatkozásra is, a repülési üzemmódoknak megfelelően.
(Indulás, utazósebesség, vitorla állás)
Üdvözlettel:
Fazekas Zoli
 

******

Kedves Sanyi!
Hú, mekkora mázli, hogy épp az első képen szereplő gépnek a belsejét nézegettem, és ismerem a típusát (FW 189). Utánakutattam, és megláttam egy fórumon azt, ami a rejtvény lényege. Ott azt írják, a légcsavar-állásszöget állították vele, méghozzá olajat adagoltak bele, és a légcsavar arra állt.

Üdvözlettel: Emil Celichowski
 

******

Szervusz Sándor!
Koptattam a billentyűket rendesen, de remélem megtaláltam a megoldást.
Az alsó gép vezetett nyomra. Ez egy Z-326 légcsavarkúpja. Az eredeti Z-326-osok légcsavarja nem állítható. A képen látható típus már módosított, V503A légcsavar állítóval van felszerelve. A légcsavarkúp a rajta levő lapátok hatására a légcsavarral ellentétes irányban forog, meghajtva egy fogaskerék hidraulika szivattyút, amelynek háza a légcsavar tengellyel együtt fordul. A szivattyú olajnyomása dugattyún keresztül szabályozza légcsavarok állásszögét, ezáltal megakadályozva a motor túlpörgését.
Üdvözlettel:
Antal L.
 

******

Azt kell kérnem, hogy most engem versenyen kívül értékelj, mert OLYAT én már szedtem is szét (az összerakásról inkább nem nyilatkoznék).
A szóban forgó lapátkoszorú az automatikus légcsavarszög-állító mechanizmus meghajtását biztosítja. Maguk a lapátok nem teljesen párhuzamosak a gép hossztengelyével, emiatt haladás közben a légerők miatt forgásra kényszeríti a légcsavarkúpot (álló helyben a földön meg a forgó sróf által „megszívott” levegő miatt).
Szögyéni Péter
 

******

Szia!
Automatikus légcsavarszög állítás: ha jól emlékszem ez egy hidraulika szivattyút hajt meg, fordulatszámát a légcsavar fordulatszáma és a repülőgép levegőhöz viszonyított sebessége határozza meg (ezért kellenek a kis szárnyak), az olajnyomás szabályozza a légcsavar állásszögét.
Üdv!
Hegyi Gyuri

******
Szervusz Sanyi !
A légcsavar kúp lapátkoszorúval ellátott mozgó része tulajdonképpen egy „szélkerék”. Ennek segítségével történik az automatikus légcsavar állítás. Ez azt jelenti, hogy a torló-nyomás függvényében automatikusan változik a légcsavar tollak ( lapátok ) állásszöge, amely lehetővé teszi a motorteljesítmény optimális kihasználását a különböző repülési helyzetekben.
(Sebesség, magasság (a levegő sűrűsége), repülőgép állásszöge )
A Fw 189-nál ( első kép ) nem ismerem a működési mechanizmust, de a Zlin 726 ( második kép ) esetében a „szélkerék” egy olajszivattyút működtet, és ez állítja be a légcsavar tollak állásszögét.
Üdv.: Oláh Feri

******
 Szervusz Sanyi!
...a sok gonoszkodás után tudsz Te könyörületes is lenni a feladványt illetően. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy leírtad a feladvány származási helyét. Ott olvastam, hogy a képen látható szerkezeti elem neve: automata légcsavar. Tulajdonképpen ez egy gyűjtőnév, ami magában foglalja a légcsavart és az automatikus légcsavar-állásszög szabályozót. Hogy ezt honnan következtetem? A második kérdésedre adott válaszban írom le.
Hogyan működik?
Előre szabadkoznom kell, mert ezt a működési leírást sorkatonai szolgálati időm alatt olvastam a Kiliánon. Azóta itt- ott is olvastam róla részleteket. Ezekből az ismeretekből állítom össze a kérdésedre a választ.
A légcsavarkúp szerkezetileg elkülönítve forog a légcsavartól, azzal ellentétes irányban. Olajszivattyút hajt. A légcsavarkúpot a rajta lévő lapátok kényszerítik forgásra, amelyek a repülési sebességből eredő megfújást hasznosítják. A kúp percenkénti fordulatszáma a repülési sebesség függvénye. Az olajszivattyú által előállított olajnyomás nagysága fordulatszámfüggő. A légcsavartollak állásszögét dugattyús mechanizmus szabályozza. A dugattyú rugó ellennyomásra is dolgozik.
Működése: Az így szabályozott légcsavar egy állandó fordulatszámú légcsavarnak felel meg. A szögállító mechanizmus a légcsavar és az azt meghajtó motor optimális kapcsolatát teremti meg. A repülőgép álló helyzetében, de forgó légcsavarnál nincs sebességből eredő légáram, a légcsavarkúp áll. Az állító mechanizmus dugattyúját az előbb említett rugó alaphelyzetben tartja. Felszálláskor szükséges a legnagyobb légcsavar fordulatszám a legkisebb állásszöggel. Itt dolgozik a legnagyobb hatásfokkal a légcsavar, ekkor szükségeltetik a legnagyobb motorteljesítmény.
A légcsavartollak kis szögre állítását a centrifugális erő végzi. Egy bizonyos repülési sebesség elérésekor forgásba jön az orrkúp. Az olajszivattyú által szállított olaj a dugattyút kimozdítja alaphelyzetéből, amely a sebesség növekedésével arányban egyre nagyobb szögre állítja a légcsavartollakat. A pilóta beállítja a motorfordulatszámot. Innentől a légcsavartollak állásszögét a dugattyús mechanizmus automatikusan állítja.
Visszatérve: Az „Automata légcsavar” a leírtak alapján kapta az elnevezést.
Baráti üdvözlettel:
Kóbor György
 

A Műzeumban javában folyik egy Mercedes D III motor restaurálása.

Kérdésünk egyszerű: Mire szolgál a képen megjelölt fa nyelű kar ?

Ötlet: Nagy András

Fotó: Lente Zoltán

Szia Sanyi!
Köszönöm a karácsonyi rejtvényt, végre egy olyan feladat, amelyre egy hozzám hasonló repülőbuzi (de sajnos nem repülő) műszaki szaki is válaszolni tud.
Nem vagyok nagyon tájékozott az I.VH-s repülőgépek motorindításában, de az biztos, hogy egy ekkora motort nem volt egyszerű megforgatni.
A kar a vezérműtengely végén szerintem dekompresszor, ami elfordítva kismértékben megnyitotta a kipufogószelepeket, hogy a motor átforgatásakor, indításakor megszüntesse a hengerekben a kompressziót.
Ha a motor már forgott, visszafordították, így a főtengely tehetetlenségi nyomatéka is rásegített az indító (motor?) nyomatékára, és a motor beindult.
Üdvözlettel:
(Fazekas) Zoli

******

Szervusz Sanyi !
Szerintem a dekompresszor működtetésére.
Üdv.:

Oláh Feri

******

Üdvözletem!
Végre egy, nem csak a "bennfenteseknek" szóló feladvány! Mindig olvasom az oldalt, és rajta a találós kérdéseket is, -de én mint "földhözragadt" gépész, aki csak kedveli a katonai repülést- nekem többnyire kínaiak a feladványok. Mivel azok megfejtése feltételezi a repülőgépek kisebb-nagyobb mélységű ismeretét. Ezért örülök ennek a kérdésnek, mert úgy érzem hogy itt tudom a megfejtést, és így sikert arathatok a nagyok között is. Ugyanis nagyra tartom Önöket, akik e komoly szakma művelői, legyenek akár pilóták, vagy üzemeltetők. Ezután a bő lére engedett előszó után, akkor előállnék a megfejtéssel.
Ez a fanyelű kar a dekompresszor karja, amellyel "kitámasztják" valamelyik szelepsort -szívót vagy kipufogót- ezáltal elengedik a kompressziót a hengerekből, és így könnyebb átforgatni a motort. Hogy erre miért van szükség? El tudom képzelni, hogy egy régi gépen így könnyítették meg a kézi indítást, vagy netán az olajnyomást "építették" fel a segítségével megkönnyítve a motor forgatását még az igazi indítás előtt.
Kíváncsian várom a megoldást, hogy vajon jó nyomon vagyok-e?
Tisztelettel:

Szécsényi Mihály
 

******

Kedves Sándor!
Látom, megint sikerült valami szépet találni. Majdnem feladtam, de nem kevés kutakodásom után a következőre jutottam: ez a motor dekompresszionálására való. (remélem jól írtam le.....)
Indítás előtt dekompresszionálják a motort ezzel a karral. Ekkor a légcsavart néhányszor körbeforgatják, a hengerek megtelnek friss üzemanyag-keverékkel. Ezután alaphelyzetbe állítják a kart és indítják a komprimálni képes motort.
Innen szedtem az infót:
http://thevintageaviator.co.nz/projects/mercedes-engine/daimler-mercedes-d-iii-series-engine
(lsd. kép, sajnos a pecsét eléggé kitakar)
Üdvözlettel:
Hegyi Gyuri
 

******
 

Kedves Sanyi!
Megérdekelt az e havi rejtvényed. Szerintem ez kapcsolódik valamilyen motortevékenységhez (hűtő, keverék, gáz). Ezek közül leginkább a hűtő a lehetséges, mert a gázkar, ill. a keverékadagoló oldalt volt elhelyezve a korai gépeken. Itt van egy link  egy szimulátorból egy videóhoz, egy olyan géphez, ahol ez a motor is volt alkalmazva.
Üdvözletem:

Emil (Celichowski)

Kedves Emil,
nagyon érdekes volt a szimulátoros jelenet, bár ennek során az ominózus kart nem használták.
Segítek egy keveset: a motorindítás előkészületeiben volt szerepe.
Várom újabb ötletedet,
üdvözlettel:
Hajnal S.
 

Kedves Sanyi!
Akkor szerintem az üzemanyagot lehetett bele adagolni.
Emil
 

Sajnos nem találtad el, Emil !
Könnyítés: a mai autókon, motorokon ilyen nincs, bár Magyarországon lehetett egykor egy Riga nevű kis motorkerékpárt kapni, azon volt ilyen.
Várom a további ötleteket, ne add fel !
Üdvözlettel:
HS

 

Kedves Sanyi!

Andris, Zoli és Sanyi szervusztok!
A decemberi feladványhoz:
Egyszerű kérdésre (igazad van Andris) egyszerű a válasz:

A képen látható fanyelű kar a dekompresszort működteti.
Baráti üdvözlettel:
Kóbor György
 

******

Tisztelt Sándor,
A képen látható kar a dekompressziós szelepet működteti. A gyári utasítás szerint arra az időre kell kinyitni amíg indításnál 6 fordulatot tekernek a légcsavaron (ez idő alatt mindegyik hengerbe friss keverék jut), utána el kell zárni és "röffenteni". A szerepe tehát hasonló mint a Babetta jármű indításánál. Megjegyzem, hogy a legtöbb korabeli motornál ez a kar felfelé áll (pl. a vadászgépeknél 2 géppuska csöve között a könnyebb kezelhetőség végett).
Üdv,
Sajni Botond

******
 

Szervusz Sándor !
Szerintem a kar a motor dekompresszorát működteti. A kart a kiszolgáló személyzet fordította el, mert a pilóta az ülésből nem érhette el. Ezután kikapcsolt gyújtás mellett hatszor átforgatták a forgattyús tengelyt, ez volt a "szívatás". Utána a kart alapállásba visszafordították, rákapcsolták a gyújtást, és lehetett indítani.
Üdvözlettel:
Antal L.
 

A képeken (segítségképpen mindjárt kettőt is mutatunk...) egy hazai

MiG-29 jellegzetes részletét látjuk.

Hát ez meg mi ?

Ötlet:

Nagy Andris

Fotó 1:

Szekeres Gábor

Fotó 2:

Zoltán Gyula (www.hunavia.hu)

Köszönet a fotókért ! (hs)

Szervusz Sándor!
Ez a gép közepére függesztett pót üzemanyagtartály azon része, ahol a segédhajtóműből kiáramló gázt átvezetik.
Üdv!
Hegyi Gyuri
 

******

Szervusz Sándor!
Az e havi feladvány kissé becsapós -persze amennyiben helyes a megfejtésem. Úgy vélem hogy a képen nem a MiG-29 jellegzetes részletét látjuk, hanem annak póttartályáét. A képen látható nyíláson áramlik a kerozin a tartályból a repülőbe.
Üdv.:
Vadász Dávid

Szia Dávid,
majdnem jó.
A hely stimmel, a nyílás valóban a póttartályon van, mégpedig a törzs alattin (ez segítség!).
A nyílás egyébként óriási ahhoz, hogy kerozin áramoljon rajta.
Várom az újabb tippeket !
Szia:
HS
 

Értem, szóval ez a nyílás csak a törzs alatti póttartályon van -ami ha minden igaz- nem ledobható a szárnyakon lévőkkel ellentétben. Így most az jut eszembe, hogy szükség esetén azon a nyíláson át üríthető ki a kerozin a póttartályból a szabadba.
Üdv.:
Dávid
 

Bocsánat hogy megint elhamarkodtam a válaszom kijavítását. Nem tudom hogy miért ragaszkodok annyira a kerozinhoz a nyílással kapcsolatban. Egy kis utánajárás után szerintem az a segédhajtómű "kipufogója".
Üdv.:
Dávid

******

Szia.
Ha jól gondolom a képen a Mig-29 póttartályának egy részét látjuk. Ha a póttartály a gépen van ezen a nyíláson keresztül távozik az APU által termelt füstgáz.
Hacsi (=Bogdanov Pál)

******

Szervusz Sanyi !
Nagy Andrisnak biztosan jellegzetes részlet, de én még soha nem találkoztam véle.
Mivel a képen úgy látszik, hogy a földön van, és én egyfajta szűrőnek nézem, ezért a tippem :
A törzs alatti üzemanyag póttartály szűrője, amely felszerelt állapotban természetesen nem látható.
Üdv.: Oláh Feri
 

******

Szervusz Sándor!
Ha jól keresgéltem a neten, a fotón a MIG29-es póttartályának a nyílása látható. Hogy mi célt szolgál, azt a magamfajta amatőr csak találgatja. A nyílás kb. a jobb oldali hajtómű kompresszor fokozatának irányában van. A nyílás mérete alapján valami kisnyomású-nagymennyiségű levegő átvezetésére lehet alkalmas. Valami meghajtás a tartályban? Valami szivattyú féle meghajtása?
Kíváncsian várom a megfejtést!

Üdvözlettel:
Antal L.
 

******

Néhány kép a gépre felszerelt póttartályról, helyenként az itt tárgyalt nyílás is látszik. HS

http://hunavia.freeweb.hu/TYPE/MiG-29%20base/SERIAL/MiG29BIDNo07/photos/photo16.html

http://hunavia.freeweb.hu/TYPE/MiG-29%20base/SERIAL/MiG29BIDNo09/photos/photo74.html 

http://hunavia.freeweb.hu/TYPE/MiG-29%20base/SERIAL/MiG29BIDNo10/photos/photo8.html 

http://hunavia.freeweb.hu/TYPE/MiG-29%20base/SERIAL/MiG29BIDNo21/photos/photo208.html 

http://hunavia.freeweb.hu/TYPE/MiG-29%20base/SERIAL/MiG29BIDNo21/photos/photo435.html 

http://hunavia.freeweb.hu/TYPE/MiG-29%20base/SERIAL/MiG29BIDNo21/photos/photo444.html 

http://hunavia.freeweb.hu/TYPE/MiG-29%20base/SERIAL/MiG29BIDNo04/photos/photo108.html

http://hunavia.freeweb.hu/TYPE/MiG-29%20base/SERIAL/MiG29BIDNo04/photos/photo162.html

Mostani rejtvényünk annyira könnyű, hogy képet nem is adunk hozzá (még mit nem!).

Melyik korszerű repülőeszköz volt az első a Magyar Honvédség tulajdonában, aminek pilótafülkéjében a repüléshez szükséges információk színes LCD képernyőkön jelentek meg. Nem, nem egy szimpla GPS-re gondolunk, hanem valódi "glass cockpit"-re.

(Az elhamarkodottan válaszolóknak azért intésként elmondom: ezt a kérdést is Nagy Andris találta ki ! <hs>)

******

Válaszaitok:

***

Szia Dávid,
megmondom őszintén hogy nem tudom hogy van-e glass-cockpit az általad említett modernizált An-26 vagy Mi-17-esekben – de utánajárok. Szerencsére emiatt nem jövök zavarba, mert az a típus amire mi gondolunk 2005.-ben került a Honvédség tulajdonába.
(A Gripeneket mint megfejtést elvileg elfogadnánk, de azok is későbbiek. L-159-ről én nemigen tudok a Honvédségnél, de ez lehet az én hibám is.)

Többet nem segíthetek, várom a fejleményeket !
Szia:
HS
 

***

Szervusz!
Azt kell mondjam, hogy megfogtál Sándor... 2005-ben...hmmmm...kattog az agyam, hogy mi érkezett akkortájt. Ami most eszembe jutott az a 2 (335-ös, 336-os) Mi-24P, csak ezzel az nem stimmel, hogy ők 2004-ben érkeztek. Mindenesetre meg kell hagyni, hogy nagyon jó a feladvány!
Az említett Mi-17N-ekbe tettek glass cockpitet, de csak 2008-ban. Láttam fotót róluk (pl az előbbi mailemben lévő linken), de csak kikapcsolt állapotukban, mert szupertitkos a glass cockpit :), valamint saját szememmel is láttam a 2010-es kecskeméti repülőnapon a kiállított Mi-17-esben, csak ott is le volt fedve a kijelző.
L-159 -et béreltünk a csehektől, jódarabig párhuzamosan repültek az L-39-esekkel. A Gripen pilóták képzésére használták, mert ugye jobban hasonlít a műszerezettsége a Gripenhez, mint a hagyományos műszerezettségű Albáké. Még felénk, Bóly és Pécs környékére is repkedett alkalomadtán, pedig errefelé ritka vendég a légierő. (Van állítólag egy pécsi származású Gripen pilóta.) Azonban amennyire tudom már jó ideje lecsengett ez a dolog, és a csehek hazarepülték az Alcát (talán 2010 végén, 2011 elején), ami nem is volt magyar lajstromban, szóval még annyira sem volt a miénk, mint a Gripenek. (A gúgli térképen ha felkeresed a kecskeméti repteret, láthatod is a fekete, szárnytöveknél, és farok csűrőlapjainál arany szinű Alcát, amint a pályáról gurul a zóna felé.)
Üdv.:
Dávid

Szia!
Kicsit elkapkodtam az előző levelemet! Azon kezdtem agyalni, hogy talán ezúttal sem kell messzire menni a múzeumtól a megfejtésért! Így a válaszom: a SAAB Ja-37 Jaktviggen!
Üdv.:
Dávid
 

***

Szervusz Sanyi !

A kézenfekvő - de a zárójelben tett megjegyzésed alapján - esetleg elhamarkodott válasz a Gripen lenne. Éppen ezért én az An-26-ra tippelek, bár az időpontra nem sikerült információt találnom.
Az interneten több olyan képet is találtam, ahol a MiG-29, Mi-8/17 kabinjában LCD kijelző(k) látható, de arról nem sikerült adatot fellelnem, hogy a nálunk üzemeltetett gépekben is lett volna.
Kivéve a két 2008-ban modernizált Mi-17N (703 és 705) helikoptert, ezeknél viszont a Gripenek is előbb voltak.
Üdv.:

Oláh Feri
 

***

Szia Feri,
a rejtvényre küldött válaszod egyelőre nem helyes, várom e helyesbítést.
Segítségképpen: az ominózus típus 2005-ben került a Honvédség tulajdonába.
Szia:
HS
 

***
 

******

Ugye milyen tragikomikus: a Magyar Honvédség első glass-cockpittel rendelkező repülőgépét

- nem sokkal azután hogy leszállás után kihűlt - átvontatták egyenesen a múzeumba... (hs)

Nagy Andris - szerintem - megint remekelt amikor ezt a rejtvényt kitalálta.

Ez itt az L-200D Morava bal légcsavarjának három tolla.

Mindegyiken egy-egy vékony egyenes vonal, sárga színel felfestve.

Csakúgy mint az AERO-45 légcsavar-tollán.

Mi több, jól láthatóan hasonló vonalak vannak az Il-14 légcsavar tollain is.

Meglepő kérdésünk:

Milyen célból vannak ezek a vonalak felfestve ?

Üdvözlet Kollégák!
A légcsavarlapátokon látható sárga vonal a légcsavarlapát alap állásszögének beállításának és/vagy ellenőrzési helyét jelöli. Ez általában a légcsavar sugarának 70-75%-nál - a lapát leghosszabb profiljánál - történik.
Tisztelettel:

Bajtai László ny mk.ezds
 

******

Szervusz!

Erre a vonalra kell rakni a szögmérőt a légcsavartoll beállításakor.

Itt és most kijelentem, hogy Nagy Andris megint egy "csemege" kérdéssel állt elő. Én sem tudtam a választ, míg el nem mondta.

Nekem tetszik, júliusban pedig mindenkinek elmondjuk.

A felső képen az An-24 "hasa alatt" lévő kis prücköket mutat a két nyíl. (Ilyenek vannak

az An-26-on is.)

Az alsó kép közelről mutatja az egyiket. A közeli képpel ugyan sokra nem megyünk, mert a megfejtés kulcsa a felső képen van.

Szóval: Hát ez meg mi ?!

Szia Sanyi!
Majd' kinéztem a szemem, de nem látom a felső képen a választ, inkább tippelek.
Annyi látható, hogy a "prücök" alján egy leeresztő csavar van gondosan lebiztosítva. De mit lehet egy géptörzsből leereszteni, és miért van a tölcsérszerű kiemelkedés?
Szerintem itt gyűlik össze a gép hermetikus terében a kevésbé szigetelt kabinfalon lekondenzálódó pára, amit időnként el kell távolítani. Ugyanitt lehet észrevenni, ha a törzsben futó vezetékek valamelyike szivárog.
Gondolom az üzemeltetési utasítás tartalmazza, milyen időközönként kell ellenőrizni.
De ha mégsem, kíváncsian várom a megfejtést!
Üdvözlettel:
Fazekas Zoli

******

Szervusz Sándor!
Tippelek, hátha könnyebb mint a lottó!
Ami röntgenrajzokat találtam az AN-24-ről, ott a fenéken valószínűleg nincsen tartály aminek ez a leeresztő csavarja lenne.
A biztosító lemezét látva nem túl gyakran tekergetik ki.
A gép törzsét egy zárt tartálynak feltételezve a lecsapódó pára, a kiszabaduló folyadékok a törzs aljában összegyűlnek. Ennek lenne a karbantartáskor a leeresztő csavarja?

üdv:
Antal Lajos
 

******

Csak egy gyenge tippel tudok szolgálni, amit ne kérdezz, hogyan ötlöttem ki, a "na ez meg mi a szösz" rovatba. Ma reggel, amikor kinyílt a szemem, abban a pillanatban az az érzésem támadt, hogy az a két bigyula az AN-24-es pocakján.....bocsánat, a hasán talán földelési pontok vagy mik lehetnek. Kíváncsian várom, valóban mi célt szolgálnak.
Üdv.: Roli

(Zsoldos Roland)
 

******

Tisztelt Repülőmúzeum!
Ha emlékeim nem csalnak (remélem), akkor az a két kis kiálló háromszög 1-1 mikrókapcsolót rejt, melyek feladata a gép esetleges hasra szállásakor a gép tűzoltó rendszerének indítására szolgált.
Remélem emlékeim nem csalnak.
Tisztelettel : Kása Károly
 

******

Szervusz Sanyi!

Nagyon ötletes a májusi kérdés, gratulálok! Bevallom, több száz oldalnyi virtuális és valódi dokumentációt át kellett néznem, mire megtaláltam a választ.

A jelzett "prückök" a tűzoltórendszer vészbekapcsoló mechanizmusai. Innentől idézem az An-26 műszaki leírását:

"A repülőgép behúzott futóművel történő kényszerleszállása esetén a tűzoltó készülékek és a tűzoltószelepek vezérlése a törzs alsó borításán, a 14.-15. és a 30.-31. sz. törzskeretek között elhelyezett két véghelyzet-kapcsolóról történik. Ezek közül az egyik zárásakor nyit az összes tűzoltócsap, működésbe lép az állandó jellegű tűzoltórendszer összes tűzoltó készüléke és tűzoltókeverék jut egyidejűleg mind a négy térbe. (...) A földhöz történő csapódáskor az áramvonalazó burkolat szétroncsolódik, a nyomórúd elmozdul és az ütőszegen keresztül zárja a véghelyzet-kapcsolót."

A dokumentációkat bújva több érdekesség is feltűnt:
 

1. Az An-24 orosz nyelvű műszaki leírásában (_An-24_Page_1.jpg, _An-24_Page_2.jpg" nem úgy néz ki a vészkapcsoló, mint a feladvány fotóin.

2. Az An-26 magyar nyelvű műszaki leírásában szintén egy másik kivitel szerepel.

 

3. Végül az An-26 orosz nyelvű műszaki leírásában akadtam rá arra az ábrára (_An-26 2 (100)_0001.jpg), ami egybevágott a fotókon látott alkatrészekkel. Ki érti ezt?!
 

Üdv:
Balázs
 

A Jak-11-es "tuningolása" nagy erőkkel folyik, még a legnagyobb hidegben is. Ilyenkor az új csarnokban sincs melegebb mint odakint...

Ilyenkor meg lehet ismerni az adott repülőgép sok-sok rejtett érdekességét. Egy ilyenről szól a mostani feladványunk. A gép első ülésénél állunk és hátrafelé nézünk. Előttünk a hátul ülő oktató műszerfala - a hátulja felől nézve. Ennek tetején látszik két lemezfül (az egyik sérült).

Kérdésünk: mire szolgált ez a két fül ?

Szervusz!
Végre megtudtam, hogy mi ez a fura repülőszerkezet, a Denevér. Jó 12 évet vártam a történetére!
A mostani rejtvényhez: ezekhez a fülekhez fogják hozzá azt a "függönyt", amivel "letakarják" a növendéket, mikor csak a műszerek szerint tájékozódhat. (ha jól láttam a többi képen, elöl is vannak ilyenek)
((((vagysem :) ))))
Üdv!
Hegyi Gyuri

******

Kedves Sándor !
Az előző rejtvényhez "lövésem" se volt, ezért nem is próbálkoztam. A megfejtéseket olvasva úgy gondolom, hogy - a repülést kedvelő, de sajnos nem művelő embernek - egy picit "aljasra" sikeredett. Mint mikor egy vödör legót eléd öntenek és megkérdezik, hogy tegnap este Móricka mit is épített ebből? Traktort avagy űrállomást?
Ennek szellemében a mostani megfejtéseim a következők:
1- A fülek arra szolgálnak, hogy az oktató egy, a fülekbe akasztott nyersgumi csúzli segítségével (célzókészüléknek a gép tengelyére merőlegesen állított keretantennát használva) a verbális utasításait fizikai ráhatással is megerősítse a növendék felé. vö.: "mondom BAL, mondom LÁB!!!
2- Az egészségügyi határértéket meghaladó UV/kozmikus sugárzás ellen védő ernyő rögzítésére szolgálnak. Nehogy a leszállás után a Mama leégve lássa meg a kis fiókáját és ezért az oktatásért felelős személyzetet büntessék meg.
3- Vakrepülés oktatását segítő függöny rögzítése??
További "aljas" rejtvénykiagyalást kívánva:
Groditzki Péter

******

Szervusz Sanyi !
A megfejtés : a két kabinrészt elválasztó plexi lap rögzítésére.
Számomra nem volt egyszerű a dolog, de bizakodtam, hogy a március 3-i látogatáskor körbenézve a gépet majd csak rájövök.
Nem így történt ! Az nyilvánvalónak látszott, hogy valamit rögzítenek a két fül segítségével.
Segítséget kértem Lente Zolitól : Nézd meg a Jak-52 –t, jött a segítség.

Megnéztem :

A tippemet megerősítette Nagy Andris. Így azután elküldöm a megfejtést azzal, hogy magamtól valószínűleg soha nem jöttem volna rá.
A neten több tucat felújított Jak-11 képét néztem meg tüzetesen, de egyiken sem látható a válaszfal.
Üdv.: Oláh Feri
 

******

Szervusz Sándor!
Azt hiszem a Jak-11 szétszerelésével kapcsolatos oldalon találtam meg a megoldást. Ott az egyik fotón

a kabin ablakán is ugyanilyen fülek voltak, egyvonalban a műszerfalon lévő fülekkel. Ezek a kis lemezek nagy terhet nem vihettek, szerintem ez egy kis plexi lapot tarthatott, ami elválasztotta a tanulót az oktatótól. Ez nem tudom miért lehetett fontos, szerepe csak akkor lett volna, ha valamelyik kabintető nyitva van.
Üdvözlettel:
Antal Lajos
 

Az év égére egy nehéz, de örömteli hírhez kapcsolódó rejtvény:

A képen a Múzeum legújabb kincse, egyelőre darabokban, néhány nem hozzá tartozó holmi társaságában.

Elárulom: azóta összerakták, és tavaszra látható lesz ez a különleges repülőeszköz.

Hogy jobban megnézhesd, ez a hónap fotója is.

Szóval:

Hát ez meg mi ?

Ennek a rejtvénynek érdekesen alakult a sorsa. Kifejezetten a Denevér beharangozásának szántam, tartottam is tőle, hogy egyetlen helyes megfejtés sem fog érkezni. Meglepetésemre érkezett !

A gép alkotójának 2012 január 19.-i látogatása után a sajtó szárnyaira vette a Denevért (képzavar a javából !), és ezután már több jó megfejtés érkezett. Örülök hogy így történt ! (hs)

******

Szia Sanyi!
Hát ez a feladvány valóban nehéz...
Feltételezem, hogy a sárga/bakelitbarna alkatrészekre gondoltál. Nem tudom megállapítani, hogy az előtérben látható motor (Rotax?) is hozzá tartozik-e, de akár igen akár nem, mindenféleképpen valami vitorláról, vagy UL-ről lehet szó.
A háttérben látható egy pilótafülke torzó, amiből a vezérlés bowdenjei lógnak ki, valamint az orrkúp (Amin természetesen nem olvasható a felirat. Úgy azért könnyebb lenne nem? Csak a V-betűt tudtam kivenni, -de e ez nem lehet az?)
Balra fönt látok valamit, ami akár vízszintes stabilizátor is lehet, osztott függőleges vezérsíkkal, jobbra lent pedig a masszív alkatrészek lehetnének a főtartói is a kormányzás tolórúdjaival. A lelki szemeim előtt egy gazdagon mechanizált (minden szárnyszerű alkatrészen van valami: fékszárny, vagy csűrő) sirályszárnyú tolólégcsavaros ultralight gép jelenik meg, de lehet, hogy csak képzelődöm.
Az is megfordult a fejemben, hogy nem valódi repülőeszközről, hanem oktatási segédeszközről van szó. Néhány megoldás (ki látott már patentet repülőgépen?) és a fékszárnyak/csűrők zsanérjai is számomra gyengének tűnnek egy repülőképes géphez, de modellező barátaimnál láttam már ennél extrémebb megoldást is, ami meglepően jól bírta a levegőt. Az azért látszik a konstrukción, hogy úgy készült, könnyen szét-össze szerelhető legyen!
Kíváncsian várom a megfejtést vagy a tavaszt, mert ezt látni kell!
Üdvözlettel:
Fazekas Zoli
 

******

Szervusz Sanyi! Tisztelettel köszöntelek!
A decemberi feladványra való hivatkozással az alábbiakat állapítom meg:
Először is néhány nem oda való holmira utalsz. Nem azt akarod tán kinyilvánítani, hogy azért nem lehet felismerni a fotón látható alkatrészekből összeállítható repülő alkalmatosságot, mert Zoliék ilyen rendet tartanak a szín alatt. Ismervén a terepet és a múzeum személyzetének precízségét, ez a feltevés nem állja meg a helyét. Annál inkább a Te csavarintos kreatív érzékednek tudható be a fényképfelvétel. Nem akarlak dicsérni, de egy pár embernek szereztél kellemes kutakodást, miközben vártad a sült galambot. Már mindegy, volt ahogy van is, részemről köszönöm a feladványt! A továbbiak ban „visszarepülök” az időben a miskolci repülőtérre.
1994 augusztusában a miskolci repülőtéren nyílvános repülőnap került megrendezésre. Nehogy kimaradjak valamiből is elsők között érkeztem. Szintén elsők között érkezett déli irányból dugattyúmotoros zajjal egy addig általam nem látott repülő alkalmatosság. Nem hittem a szememnek. Toló-légcsavar, forgószárny, rövid test, hátsó vezérsíkok, kétszemélyes buborékkabin, hárompontos futómű. Besiklott, majd néhány méter magasról lehuppant. Ha akkor ismertem volna a szlogenedet, én is azt kérdeztem volna: HÁT EZ MEG MI?
Ketten szálltak ki. Akik már ott voltunk, gyorsan körülálltuk. Egy nyugalmazott mezőgazdasági repgépvezető és az utasa (mint kiderült, az öregnek az oktatója) szálltak ki a gépből. Alig jutottak levegőhöz az egyre sokasodó tömegtől. Sanyi! Te is odatolongtál volna biztosan. Nem részletezek, csak röviden: Négyhengeres ROTAX motor az erőforrás. Tolólégcsavart hajt. A forgószárny meghajtása flexibilis tengellyel történik a légcsavartengelyről. A forgószárnyon lévő fogaskoszorúhoz
a flexibilis hajtás kapcsolása bowdenhuzal által működtetett bendix-el történik. Csak addig van összekapcsolva, amig a rotor bizonyos fordulatra felpörög (200/min). Rövid nekifutás után a gép felemelkedik, a továbbiakban a forgószárnyat a menetszél tartja forgásban. Vezetni úgy kell, mint a merevszárnyú repülőgépet. Autórotálással is képes leszállni. Annak a gépnek a siklószáma – amit az oktató ki is próbált – tizenhat.
Azt a masinát GIROKOPTER néven anyakönyvezték. A felvételeden is hasonló masina látható „még kosárban”.
Még egyszer köszönettel a feladványért!
Baráti üdvözlettel:
Kóbor György.
 

Szia Gyuri,
amit Te láttál mondják autogiro-nak is, a mostani Aranysas-ban olvashatsz a történetéről. Már a második világháború alatt is ismerték.
A rejtvényben szereplő jószág viszont nem forgószárnyas ! Merevszárnyú repülőgép, bár összerakva is kissé utópisztikus látvány (majd meglátod !). Különlegessége még hogy magyar gyártású volt (ez az egy példánya ismert), és a célja sem hétköznapi.
Kellemes további találgatást,
üdvözlettel:
HS
 

Szervusz Sanyi!
Ha barkochba, ám legyen! Jobb a sötétben tapogatni, mint a világosban melléfogni.
Köszönöm a visszajelzésedet!
Megint azt kell mondjam nem tudtam, hogy mi a „holmi”. Láthatók a képen repülőgép merevszárnyak, ferde beépítésű hátsó vezérsíkok. Ezek a szerkezeti elemek arra utalnak, hogy merevszárnyas repülőalkalmatosság a „ Hát ez meg mi?”
Ott folytatom, ahol a girokoptert láttam 1994 – ben a miskolci repülőtéren. Ugyanakkor és ott bemutatót tartott egy magyar gyártmányú mini merevszárnyas repülőgéppel Vég Pál nevezetű úr. (valószínű az a Vég Pál, aki a múlt század hetvenes éveinek elején a Kiliánon teljesített szolgálatot főhadnagyi rendfokozatban). Emlékezetem szerint annak a gépnek az erőforrása négyhengeres ROTAX motor volt. A hátsó vezérsíkok „V” elrendezésűek voltak (így oldották meg a magassági és az oldalkormányzást ). A hosszmérete négy méter körüli volt. Hogy milyen célra lett az a gép kifejlesztve, nem tudom. A sebessége – vagy inkább a lassúsága – lenyűgözte a nézőket. Körülbelül egy méter magasan a talaj fölött elbattyogott a nézők sora előtt. Kb. harminc méteres körön megfordult és visszakocogott az előző „nyomvonalon”. Az a gép fehér színben pompázott.
Nem állítom, hogy a fentiekben vázolt gép fotója látható a feladványodban. Mindenesetre akkor lenyűgöző volt látni azt a remek kis gépet. De ha még is az, akkor viszont fogom látni.
Baráti üdvözlettel:
Kóbor György
 

******

Szervusz!
Ez szerintem az, amit a mellékelt képek is mutatnak.
 

Ha jól tévedek, még diák koromban, 1997(?) tavaszán láttam ezt a csodát, de, hogy mi célból épült, arról már csak ködös rémképeim vannak. Hogy ki tervezte és ki építette semmi emlékem sincs sajnos. Emlékeim szerint távvezérlésű lett volna és a kabin csak a tesztelés miatt kellett... Akkor sem kaptunk túl sok infót róla. Egy olyan megmaradt bennem, hogy borzalmas hangjáról regéltek, mert a légcsavar közvetlenül a kipufogócső(k?) vége előtt volt és ettől borzalmasan csattogott. Magam sajnos nem láttam működni.
Üdv!
Hegyi Gyuri
 

******

Kedves Sándor,
Konkrét típust sajnos nem tudok mondani, de tapasztalt makettezőként összeállítva a darabokat, nekem valamiféle pilóta nélküli, távvezérelt repülőeszköz jön ki belőle. Két eset lehetséges: vagy felderítő feladatú, vagy célrepülőgép a légvédelmiseknek.
Szerintem inkább célrepülőgép.
Üdv: Nagy Tibor

******   Ez után jött el január 19.

A decemberi rejtvény egy 1995-ben gyártott Denevér típusú robotrepülőgép,ez volt az utolsó teljesen magyar fejlesztésű repülőeszköz.

Üdv: Urr Nándor (yellow43)
 

******

Sziasztok!
Szerintem ezek a darabok összerakva Pertz Feri bácsi Denevérjét formázzák, ami egy UAV-nek, vagyis pilóta nélküli felderítő repülőgépnek készült, csak sajnos mint sok jó magyar találmány, ez sem került tömeggyártásra. Pedig szerintem az ára és a fejlesztési költsége sem közelítette meg mondjuk pl. a Predatort. Örülök hogy megvan, azt hittem, ez is az enyészeté lett.
Üdvözlettel:
Tóth Sándor
 

******

Jó napot.

Virág Marcellnek hívnak és rájöttem a 2011.decemberi rejtvényre melyen egy repülőgép alkatrészei állnak. Már akkor elkezdtem gondolkozni rajta, hogy ez egy kis pilótanélküli felderítőgép lehet. Kutatásaim után ez beigazolódott és rájöttem,hogy ez az utolsó magyar repülőgép, a Denevér, melyet Vég Pál tervezett 1995-ben a Magyar Légierő megbízásából.

Remélem ez a helyes megfejtés !
 

******
 

Üdv.
A netröl szedetem össze .. egy "Denevér" pilóta nélküli magyar fejlesztésű robotrepülő.
Nihil (Szalontai János)

******

Szervusz Sándor!
Ha túl nagyot nem tévedek, ez egy Denevér típusú robotrepülő, boncolás utáni állapotban.
(Ha eltaláltam, most megveregetném a saját vállam, hogy végre valamire tudom a választ, de mivel a Blikk-ben megjelent róla egy cikk, ezért inkább szerény maradok)
Üdvözlettel:
Antal Lajos
 

A fenti, internetről kölcsönzött képen a Mi-10 helikopter látható a Monyinói múzeumban (oda bizony elmennék...). A repülő daruként is emlegetett helikopter hosszú lábain van bőven támasztó-feszítő-merevítő szerkezet. Kettőt megjelöltem a piros kezekkel. Kérdés: ezek milyen célt szolgálnak ?

Kedves Sándor,
A mostani Aranysasban láttam egy ugyanilyen helikopter fotóját és azon töprengtem, hogy a személyzet hogy az ördögbe jut be a kabinba? Végül arra jutottam, hogy kívülről másznak fel, akárcsak a Mi-4-esen.
Véleményem szerint a képen megjelölt alkatrész a kabinba való feljutást segíti. Magyarul: kapaszkodó. :)
Üdv: Nagy Tibor

Kedves Tibor,
nekem  is az Aranysas-beli kép juttatta eszembe a rejtvény tárgyát. Régebben már olvastam róla Yefim Gordon ide vonatkozó kötetében. A megfejtésed ugyan sajnos nem helyes, bár jó helyen tapogatózol.
Megmondanád egyébként hogy szerinted hogy az ördögbe másznak fel ezen a meredek és igen simának látszó rúdon (kötélen)?
Várom újabb ötletedet,
üdvözlettel: HS
 

Hááát... én úgy gondoltam, hogy a megjelölt rúdba kapaszkodnak és a széles futómű száron (vagy hogy nevezzem) másznak fel. Bár így utólag nézve nem semmi tornamutatvány lehetett.
És ha épp ellenkezőleg: a kabin vészelhagyását segíti? Valamiféle hevederen lógva egyszerűen lecsúsznak ezen a rúdon a pilóták?
Vagy csak egyszerűen a futószárakat védi az elölről rájáró szállítmánytól?
Más tippem nincs.
A múlt havi rejtvény (a MiG-21 sámlija) az tényleg nagyon gonosz volt.
Már alig vártam a novembert, hogy megtudjam, mi is az.
Üdv: Tibor

Ne fáradj további tippeléssel, leírtad a megoldást. Már csak ki kell választanod a kettő közül.
Üdv: HS
 

Kedves Sándor,
Akkor a vészelhagyást választom. :) De ha melléfogtam, az sem baj, hiszen ez csak játék. :)
Üdv: Tibor

******

Üdv.
Csak tippelnék , nem a gurulásnál a kerekek kormányzását végzi ?
Nihil (Szalontai János)

******

Szia Sanyi!
Ez tényleg könnyebb (vagy csak azt hiszem?)
Más nézetből készült képeken jól látható, hogy a rudazat jóval szélesebbre nyúlik ki oldalt , mint a helikopter szélessége.
A repülődaru általában földközeli magasságokon üzemel, ahol gyakoriak a kifeszített villamos kábelek. A rudazat szerintem kábelterelő, ami arra hivatott, hogy megakadályozza helikopter útjába kerülő kábeleket, hogy a futókba akadva "lerántsák" a gépet. (A "rövidlábú" változatokon nincs ilyen)
Azért kitaláltam egy "alternatív" hasznosítási módot is: Másik fényképeken látszik, hogy a fülke megközelítése a bal oldali futószáron kialakított feljárón lehetséges. A bemutatott fotón azonban úgy látszik, mintha a fülke burkolatán a jobb oldalon is lenne egy ajtó. A pilótafülke vészelhagyása esetén a rúdon villámgyorsan le lehet siklani.
Üdvözlettel:
Fazekas Zoli

******

Szervusz!
Kicsit megkésve....
Szóval, csak nem ezzel az igényes szerkezettel lehet az első futókat kormányozni földön való guruláskor? Szép masina. Kár, hogy Szolnokon nincs......
Üdv:
Hegyi Gyuri
 

Szia Gyuri,

Hát nem…
Sokkal érdekesebb céljuk van.
Várom újabb ötleteidet:
HS

Szia Sándor!
Akkor Jerry. (nem Tom)
Sajna nem jövök rá, hiába kutakodok. Egy olyan sejtésem még van, hogy ez segíthet a magasan ülő személyzetnek, hogy ne "gyalogoljon" rá semmire. Mindenesetre találtam olyan képet is, amin ez nincs...

Ez van.
Üdv: Gyuri
 

Szia Gyuri,
Valóban a személyzetnek segít, csak nem abban amit írsz (igaz, azt nem is értem teljesen).
Pontos utalás van a rejtélyes „dologra” egyébként Yefim Gordon:  Mil's Heavylift Helicopters (vagy hasonló) című könyvében.
Nem mindegyik Mi-10-en van az biztos, és nincs egyetlen Mi-10K-n sem. Ebből a Mi-10K esete teljesen logikus.
Elég ködösen fogalmazok?
Üdvözlettel:
HS

Szia!
Teljesen érthető! :) Nem is értem, hogy nem gondolhattam erre.
((egyébként arra gondoltam, hogy ha a rúd alatt elmegy ami fele gurul, akkor nem is ütköznek neki a hosszú futószárakkal annak, ami fele gurulnak.... de ez teljesen érdektelen a rejtvény szempontjából, mivel nem igaz))
Asszem inkább felcsavarozok a fejemre én is két rudat és nem írok tovább hülyeségeket.....
Üdv: Gyuri

Egy kép Yefim Gordon és szerzőtársai: Mil's Heavylift Helicopters c. könyvéből, az angolul értő hitetleneknek:

Képaláírás, alsó sor:

"A speciális tartók között kifeszített kötelek a fedélzet vészelhagyását segítik elő."

A táblát a kevésbé jó szeműek számára közelebbről is megmutatjuk, de csak a következő frissítéskor.

Addig is kellemes találgatást, várjuk a megfejtéseket ! 

Épületes levelezésünk Hegyi Gyurival:

Kedves Sándor!
Ez zsinórban a negyedik rejtvény, amit képtelen vagyok kitalálni. Néhány ötlet felmerült bennem:
 

1. pótülés
2. opcionális kevlárpáncél a pilóta arca elé, a kis lukon tud kilátni előre
3. fix fékező felület, hogy a növendékek ne tudjanak túl gyorsan repülni
4. hegesztőpajzs
5. fogalmamsincs
 

Több órája kutakodok, semmilyen információt nem tudok erről találni. Az alakjából itálve, erre rá lehet állni és így elérni valamit.... De mit?
Üdv!
Hegyi Gyuri
 

Szia Gyuri,
az a rejtvény nem rejtvény amit azonnal meg lehet fejteni.
Elárulom: a tippjeid közül van egy abszolút helyes megoldás.
(Nem arra gondolok hogy „fogalmadsincs” !)
A kevlár páncél is majdnem jó, a rétegelt struktúra például stimmel: a lap amin a lyuk van jófajta rétegelt falemezből van bár az mögé még légpuska esetén sem állnék szívesen.
Kellemes további találgatást, várom az ötleteket.
Szia:
HS

Szervusz!
Hmm, akkor csak a pótülés jöhet szóba. Gondolom, ha kiszerelik a katapultülést, ezt rakják a helyére, hogy legyen mire ülni a fülkében tevékenykedő műszakiaknak.
Kíváncsian várom a véleményedet erről!
Szia!
Gyuri
 

Szia,
így igaz! A négy görgő a katapult sínjébe illeszkedik, alul pedig egy pecekkel beállítható támasz biztosítja a megfelelő magasságot.
Gratulálok !
HS
 

Szervusz!
Köszönöm! De ha ennyi súgást kapok, akkor nem az enyém az érdem.....
Gyuri
 

Még az is kéne ?!

HS
 

******

Szia Sanyi!
Hát ezúttal megint jól feladtad! Nem találtam az eszközről sehol semmi információt, így megint csak a találgatás marad.
Látszik, hogy a vízszintes csövek végén valami görgő van, és az egész mintha valamilyen sínbe illeszkedne. A középső függőleges csőben pedig egy több pozícióban rögzíthető csap van.
Arra tippelek, hogy a tartozék valamilyen formában a KM-1-es katapultülés be ill. kiszerelésével lehet kapcsolatban. A csőváz és a lap által bezárt szög is erre enged utalni.
Kíváncsi vagyok a megoldásra!
Üdvözlettel:
Fazekas Zoli
 

******

Kedves Sándor!
A szeptemberi rejtvény számomra olyan mint az öreg székelynek a zsiráf - ez vagy valami, vagy megy valahová.
Szóval egy dolog ismerős a képen a "valami" kopott furnér lapja mint egykori ált. iskolám viseletes székeinek háttámlái.
Azért egy gyenge tippem van, ha szabad:
- a "valami" a vontató felszerelés része lehet?
Üdv:

Groditzki Péter
 

******

A kiszerelt katapultülés helyére, annak sínjeibe illeszkedő "műszaki fotel", törte az én ülőkémet is eleget.
Bajtársi üdvözlettel:

Farkas Győző nyá.szds.
 

******

Tartozom egy képpel, ami az oroszul tudók számára ékes bizonyíték:

Oroszul én csak majdnem tudok, ráadásul az első szó az általam elérhető szótárakban nincs benne... A többi fordítása: "... 75-9991-50 ülés a kabinban való munkához".

Nyugodt szívvel mondhatnánk: ez a feladvány aztán nem sámli.

De mégsem mondhatjuk - merthogy éppen az ! 

Ha a katapultülést kiveszik a gépből (márpedig képesek és megteszik), a kabinban matató műszakinak hamar elfáradna a térde, csülke a guggolásban - ha nem illesztené a a katapult-sínbe a fenti vérveres sámli görgőit és alul a huzal által elveszejthetetlenné tett pecekkel be nem állítaná a neki éppen alkalmas ülésmagasságot. Így aztán kényelmesen ülve dolgozhat a kabinban - akár cseppet meg is bólinthat ha túlontúl ingerszegény a környezet.

Ha mégis akadékoskodsz hogy ez akkor sem sámli, meredj a csalhatatlan bizonyítékra: a támlába vágott fogantyúra. Sámli ilyen nélkül nincs is !

Az ötletért egyébként ismét Nagy Andrist szeressétek.

(hs)

2011. július

Ez itt egy "Minyó", bárki láthatja.

Jelenleg a Helikopterbázis javítóhangárja előtt áll, és dolgoznak rajta, több típustársából igyekeznek pótolni a hiányosságait.

Kérdésünk: miért lesz ez a közönségesnek látszó "Minyó" - amint elkészül - párját ritkító különlegessége (talán nem túlzás) a keleti blokk összes repülőmúzeumának?

Szia Sanyi!
Bokros teendőim miatt mostanában nem néztem a honlapot, de igyekszem bepótolni. A Podva bombacélzó fogós kérdés volt, őszintén: nem gondoltam volna hogy volt bármilyen célzókészülékük!
Ja, az e havi megfejtése gondolom az oldalszámhoz kapcsolódik, mert a 001-es minyó az nem "minyóc", hanem Mi-9 légi harcálláspont. Azaz eredetileg  Mi-8 VKP, de hivták Mi-8 VzPU-nak is eleinte. (воздушный пункт управления - azaz légi vezetési pont szó szerint. ). Később a típusjelzés 9 lett.

Olyan, mint a normál Mi-8, csak a raktérben tervezőasztal, plusz rádiókészülékek, meg külön földi tápforrások, hogy kikapcsolt hajtóművek mellett is üzemelhessen. Lényegében a gépesített lövészek, harckocsik, PSZH-k mozgásának a levegőből (vagy a terepen kihelyezett pontról) való irányítására szolgált.
Üdv:
Fehér Balázs

******

Szervusz Sándor!
Jó régen nem írtam, nem küldtem megfejtést! Talán megbocsátasz! :D
Az e havi megfejtés, hogy ez egy Mi-9-es lesz, az az egy Mi-8-asból átalakított légi harcálláspont. A gép 1984-1999.-ig szolgált hazánkban, a gyári száma 220001, amiből a 001-es oldalszámot kapta.
Üdv.:
Vadász Dávid
 

******

Kedves Sándor,
Ha nem tévedek, ez egy Mi-9-es repülő harcálláspont, tehát tényleg nem egy "közönséges" minyó. :)
Üdv:

Nagy Tibor
 

******

Szia Sándor!
A fotón az egyetlen magyar Mi-9-es ("Ivolga") látható, amely az alap Minyóval ellentétben nem szállítóhelikopter, hanem légi és földi harcálláspont. Számos fix antenna volt a gépen, valamint - ahogy a képen is látható - a törzs jobb oldalán négy csatlakozó található, amelyekhez a földi antennákat lehetett bekötni. Úgy tudom, földi üzem esetén egy kis kocsin lévő segédhajtómű biztosította a rádió-berendezések energiaellátását.
És hogy mindez miért különleges? Nos, ha igaz, Németországtól keletre sehol nincs kiállítva ez a típus...
Üdv:
Horváth Balázs
 

Nagy Andris újabb feladványa.

Ha már nem tudjuk biztosra hogy Pacsirta-e a Po-2 (súlyosbításként ott a lepke a gép oldalára felfestve...), bővítsük tovább a megválaszolandó kérdések sorát:

Mire szolgál a képeken piros nyíllal jelölt valami ?

A Po-2 bal oldalán látható valami szerintem semmi !
Több tucat képet néztem meg a neten, egyetlen gépen sem láttam hasonló valamit. A képet alaposan vizsgálva az a kar szerű valami semmivel ( huzal, rudazat ) sem kapcsolódik másik alkatrészhez. Tehát az egy dísz, hogy Nagy Andrisnak legyen mivel szívatnia a szerencsétlen érdeklődőket !

Oláh Ferenc

******

A „semmi”-ről nagyon pontosan állapítottad meg hogy nem csatlakozik semmihez, pedig a szárnyak közötti huzalok merevító rúdjának árnyéka igen aljasul félrevezető helyre esik. Ennek ellenére a „semmi” mégiscsak való valamire. Egy könnyítés: az első képen van még valami, ami a „semmi” funkciójával kapcsolatos !
Kellemes további fejbőr-fényesítést, várom az ötleteidet!
Szia: HS
 

******

Szervusz Sándor!

A Podva rejtvényhez volna némi tippem. A mellékelt rajzon szereplő információ alapján a kérdéses "valami" egy bombacélzó berendezés volt. Feltételezésem szerint a repülési magasság függvényében kellett beállítani a mozgatható célzótüskét a fixhez képest.

Horváth Balázs

******

Balázs megfejtése helyes. Ez a rejtvény egy kicsit nehézre sikeredett. Félrevezető hogy a szárnyak közötti huzalok merevítője épp olyan árnyékot vet, mintha a végletekig egyszerű "célzóberendezés" tartozéka lenne. A legfelső kép jobb alsó sarkában bombatartók árulkodnak az amúgy ártatlannak ismert kis gép harci alkalmazhatóságáról. (hs)

Nagy Andris feladványa:

Ez itt a felújítás alatt álló Jak-18 motorburkolatának egy eleme.

Kérdésünk: milyen célt szolgálnak a piros nyilakkal jelzett furatok ?

(A két archív felvétel mindent elmond, ennél többet nem segítek !)

Várjuk megfejtéseiteket a szokásos info@repulomuzeum.hu

e-mailen!

Szervusz Andris! Szervusz Sanyi!

Részemről köszönöm a feladványt. Már nem lep meg a stílusotok. Lassan visszajutunk az inkvizícióhoz.
Léghűtéses motorról lévén szó, bizonyos környezeti hőmérséklet alatt túlhűtötté válik. Tudjuk, hogy egy túlhűtött belsőégésű motor nem adja le a tőle elvárt teljesítményt. A feladványban szerepelő motor egyrészt a légcsavar-agy körüli, másrészt a hengerek előtti levegőbeömlő nyílásokon át jut hűtőlevegőhöz.

Ha a környezeti hőmérséklet egy bizonyos - megadott - érték alá süllyed, a hengerek előtti beömlőnyílást le kell zárni az oda rendszeresített elemmel. A nyolc furat ezt a lezárási célt szolgálja.
A mellékelt képek - szokás szerint - ravaszul érzékeltetik a környezeti hőmérsékletet, ebből eredően a furatok funkcióját.
Baráti üdvözlettel:

Kóbor György

******

Szia Sanyi!
Hát ezúttal jól feladtad! Majd kinéztem a szemem, de nem látom a képeken a megoldást.
Egy tippem azért van, de nem az archív képek, hanem a képek magyarázó szövege (az eredeti oldalon) inspirálta.
Télen is, nyáron is? A motor körül szabályozható hűtőzsalut nem látok. Elképzelhető, hogy a külső hőmérsékletnek megfelelően, a motor hűtését a régi autók hűtőtakaróinak mintájára, egy álló helyzetben felszerelhető takarólemezzel (ponyvával) szabályozták? Ez esetben ennek a különböző pozíciókban való rögzítésére szolgálnának a furatok.
Üdvözlettel:
Fazekas Zoltán
 

******

Szerintem a furatok a téli-nyári üzem közötti különbséggel vannak kapcsolatban. Nyilván nyári üzemeltetésnél a teljes nyíláson áramlott be a hűtőlevegő a hengerfejekre, télen pedig valami takaró lemez állta útját a jeges fuvallatnak, megakadályozva ezzel a motor túlhűtését, ami - Szász Gabiék tragédiája óta tudjuk jól – azért veszélyes, mer befagyhat a karburátor, ami a motor leállását okozhatja. Szóval, az a véleményem, hogy a furatok ennek a takaró lemeznek a rögzítésére szolgáltak.
Imre Luigi
 

******

A JAK-18 motorburkolatán látható furatok akár szolgálhatnának a hűtés „kiegészítésére” is, de ahhoz túl kicsi átmérőjűek, és az elrendezésük is igencsak esetleges. Akkor ez a megoldás inkább kilőve.
A motorburkolat állandó (legalábbis üzemszerű körülmények között) állandó rázkódásnak van kitéve, amelyre a vékony lemez (mert azért ez nem teherviselő elem) előbb-utóbb hajszálrepedéssel reagál. Mondjuk ehhez hozzá tud tenni az a megszokott jelenség is, ami a második fényképen látható, amikor is a növendékek szívesen elücsörögnek a gép orrán, mivel ekkor olyan irányú feszültségek keletkeznek az orr-részen, amikkel nem nagyon számoltak a tervezésnél.
A hajszálrepedések tovább tágulva előbb-utóbb a burkolaton végigfutva annak kettéválását eredményezhetnék, ha okos és gondos karbantartók nem előznék ezt meg, a képen látható módon, azaz a repedés végének „elfúrásával”, így ez úgy jár, mint a József Attila versben a szakadás – máma már nem reped tovább. Ezáltal a lemezben keletkező feszültség eloszlik a furat nagyobb kerülete mentén, így az nem éri el a kristályszerkezet megbontásának mértékét (azért néha találkoztam ilyennel, akkor a továbbrepedés végét egy valamivel nagyobb furattal fogták meg).
Szögyi (Szögyéni Péter)
 

******

Szia Apa!

A lyukakba drótot fűzve több lehetőség is adódik:

1. A korszerű repülőgépek álcázott repülő drótakadállyá való átépítését teszik lehetővé az ellenség megtévesztése céljából.
 

2. Az idősebb, bocsánat, tapasztaltabb pilótageneráció számára nyújt nosztalgiázási lehetőséget szintén repülő drótakadály tárgykörében.
 

3. Vegyszermentes kukacbombázóként is alkalmazható, mert megfelelő sebességnél a drótok között úgy fütyül a menetszél, hogy az összes kártékony jószág hanyatt-homlok menekülni kezd. Ha van neki, ha nincs. Sajnos azonban a nyavalyások megszokták, úgyhogy előbb tábori vészhelyzeti fuszekliszárítóként, majd gyümölcs- és strucctojás-szeletelőként próbálták alkalmazni, de gazdasági okokból végül inkább leszerelték a drótokat és később modern szemüvegkereteket csináltak belőlük. Ehhez a fejlesztéshez mondjuk kellett vagy 40 év, de hamar munka ritkán jó, nem?
 

4. A ma már elterjedt, korszerű adatátviteli rendszerek egy korai változatának teszteléséhez használták ezt a gépet és hogy ne legyen feltűnő ide feszítették ki a berendezés derót-anternáját.
 

5. Ide lehetett rögzíteni olyan rácsot, vagy hálót, amivel a madarak és egyéb oda nem illő dolgok (elég magas a fű az egyik képen, felteszem nem jó, ha egy bociharapásnyi a szelepvezérlés rudai, rugói és egyéb finomságai közé keveredik, de ha azt nem is zavarja, a hűtésnek bizonyosan nem tesz jót) motorba kerülését akadályozták meg. Esetleg nem rács, hanem valamilyen előírás szerint pók módjára dróthálót fonni a lyukak közé ugyanezen okból.
 

Hát, most ez jutott eszembe, talán kicsit több is ez, mint kéne (hajnali fél2 van no...)
Jóccakát!
Viktor
 

2010. december

Karácsony táján dupla rejtvénnyel szeretnénk Titeket megörvendeztetni - és kiadós ünnepi ebéd utáni alélt órákra némi gondolkodni valót szolgáltatni.

Maradunk a "kísértet"

Jak-12-nél.

A piros nyíl egy egyszerű fémfület mutat, amit az alsó képen jobban is megnézhetsz. Ilyesmit repülőgépre csak célzattal szoktak tenni.

Vajon ez mire való?

(Egy régebbi rejtvény némi rokonságot mutat ezzel.)

Bónusz rejtvényünk ez a harcias kinézetű valami a Jak-12 farokkereke előtt.

Hát ez meg mi ?

Szervusz Sanyi!

Te aztán hoztad a formádat megint. Egy kertkapu riglizőtől is egyszerűbb sallanggal szívod a jónép vérét. A JAK 12 törzsén látható lakatfül szerű szerkezeti elem a csomagtér ki – azaz fel – nyitott ajtajának a rögzítésére szolgál.

A bónusz:
Ennek a típusnak gyártották mezőgazdasági változatát is. Hírtelen altalajlazítóra gondoltam, sose tudni alapon.
Nem egészen az, de hasonló.
A wikipédiából: "A hatásosabb fékezés érdekében a farokfutó elé egy mechanikus működtetésű, kiengedhető, eke szerű szerkezetet építettek. Ennek használatával a gép 50-60 méteres kifutás után képes volt megállni." Ez eddig érthető. Nem tér ki az ismertetés arra vonatkozóan, hogy milyen talajú kifutópályán alkalmazható ezen szerkezet. Mert teszem azt fel egy beton pályán való alkalmazása borzalmas eredményt produkálna. A fél méternél is vastagabb betont felszántva, köbméternyi betontömbök szanaszét. Ajjaj!!!

Már mindegy, hogy volt, vagy mint van, részemről köszönöm a rejtvénybe fektetett spekulációt.

Baráti üdvözlettel:
Kóbor György
 

******

Szia Sanyi !
Köszönet a dupla rejtvényért!
Először a bónusz kérdésről:
Az első benyomásom a képről az volt, hogy egy haditengerészeti fékhorogról van szó, de ezt, mint nyilvánvaló marhaságot elvetettem. (Mint később kiderült, ez járt közelebb a valósághoz). A második ötletem szerint valamiféle kábelvágó szerkezet, ennek viszont ellent mond az a tény, hogy nem igazán látszik élesnek. Rövid netes kotorászás után a Wikin találtam rá a megfejtésre, idézem:
"Futóműve hárompontos, nem behúzható, hátul farokfutóval ellátva. A hatásosabb fékezés érdekében a farokfutó előtt egy mechanikus működtetésű, kiengedhető, ekeszerű szerkezetet építettek. Ennek használatával a gép 50–60 m-es kigurulás után képes volt megállni."
A az első kérdésre a választ tulajdonképpen a bónuszkérdés fotója segítette, a farokkerék mögött is látszik egy hasonló "U" alakú fül. Véleményem szerint szabadtéri tároláskor ide kellett bekötni a nyűgöző köteleket, hogy egy váratlan szélroham fel ne borítsa a gépet.

Fazekas Zoltán

Két nappal később:

Szia Sanyi!
"Fülönfogtam" a kérdést!
A 2009 szeptemberi feladványban találtam hasonlót a MI-8T-nél. Már csak a hozzá tartozó ajtót kellett megtalálni.
Az első fényképen látható egy háromszögletű felület, ami a "fül" felőli oldalon zongorapánttal csatlakozik, tehát nyitható. Lehetséges, hogy a "fül" nagyon is prózai szerepe az, hogy a nyitott szerelvény ne csukódhasson a benne turkáló fejére?
A kérdés már csak az, hogy mire szolgál a háromszögletű ajtó? csomagtér, vagy hozzáférést biztosít a törzsben futó vezetékekhez?Vagy mindkettő? Ez lehetne egy következő rejtvény is.
Felhívom a figyelmed a nagyításon látható "fűrészfogazásra" a vásznazáson. A lopakodó technológia korai alkalmazása? (...)

Üdvözlettel:
Fazekas Zoltán
 

******

Helló H.S.!
Hát arra a kampószerű valamire a JAK-12 farok kereke előtt csak halvány tippem van: Fékező horog (formája alapján gondolom. A JAK-12 oldalán lévő fémfül szerepére már sokkal biztosabb a tippem: Ponyvát és/vagy álca hálót rögzítettek hozzá.
Üdv.: (Temesi) Dani
 

******

Kedves Sándor!
 

A rejtvény első fele: a "fülhöz" lehet rögzíteni az alatta található, háromszög alakú ajtót kinyitott állapotban. Ha jól látom, ott az ajtón a helye is.
Második fele:
1. titkos projekt keretében szántási feladatokat is elláttak a géppel.......
2. bárányfelhők befogásánál használatos segédeszköz.......
3. csak azt ne mond, hogy ez egy fékezőhorog, mint a haditengerészeti gépeken! De mikor használták?...(szóval: ötletem sincs)
Még töröm a fejem rajta, hátha lesz egy épkézláb ötletem.

Üdvözlettel:
Hegyi Gyuri

Néhány nap múlva:

Szia!

Állati! Nem akartam ezt elhinni, de a "micsoda" tényleg csak az ("fékkapa") lehet az alakjából ítélve. Viszont ha jól értem, a talajba akad bele? Nem egy előre kitelepített drótkötélbe? Ejha!
Üdv!
Gyuri
 

******

Szervusz Sanyi !

A kérdéses fémfül szerintem a földi rögzítéskor ( nyűgözés ) kapott szerepet.
A bónusz rejtvényben szereplő valami egy fékező horog ( eke ). Akár repülőgép hordozón is landolhatott volna a JAK-12...
A valóságban füves reptéren lehetett használni, a talajba „mélyesztve” a fékezés hatékonyságának növelésére. Ennek használatával a gép 50–60 m-es kigurulás után képes volt megállni.

Üdv.: Oláh Feri

******

A JAK-12-esen lévő fül az nem egyéb, mint emelési csomópont. A gép törzse rácsszerkezet, vászonborítással, tehát nem lehet akárhol megemelinteni, mert esetleg meghajolhat egy-két rúd, emiatt alakították ki a rács egyik megerősített csomópontjában ezt az emelési helyet.
A harmadik képen bemutatott kampó egyértelműen hasonlít a repülőgép-anyahajóra leszálló gépek fékezőkampójához, és valóban az is. Csak éppen nem anyahajó vonatkozásában, mivel a gép tervezésének idején a beton futópályára történő leszállás nem volt általános, így a füves reptéren leszálló gép ennek a kampónak a leeresztésével drasztikusan tudta csökkenteni a kigurulási úthosszát.
Ennek továbbfejlesztése történt meg a magyar mezőgazdasági repülés egyik úttörőjénél, Csaszi bácsinál. Ők PO-2-esekkel kezdték el a kukacbombázást, és a rövid tábori reptereken azt találták ki, hogy hegesztettek a farokcsúszóra egy ekevasat. Fordulni majdhogynem helyben lehetett vele!

Szögyi
 

******

Szia Sanyi!
A decemberi rejtvény bónusz kérdésére a válasz: fékkapa. Olyasmi, mint a repülőgép-hordozó hajókon üzemelő gépeknél a fékhorog, csak ez nem kötélbe, hanem a földbe "akad be".
Az első kérdésre nincs tippem.
Üdv: Tamás
 

2010. november

Kedves Barátaink,

Az e havi rejtvényhez nem jár fotó: azért nem, mert éppen azt kell megkeresni. A novemberi frissítés képei közül nem is egyen kísértetek szerepelnek: régen látott, sőt, elveszettnek hitt kedves ismerősök bukkannak fel - ahogy illik - sejtelmesen a háttérben. Tavaszra várjuk színre lépésüket.

Keressétek meg őket!

Nos, erre a képre gondoltunk:

Tisztelt Uram!
A novemberi megfejtésre a megoldást véleményem szerint a szétszedett PO-2-es képein találtam meg:
A régi ismerősők:
Jak-12 Futárgép
Jak-18 Fürj
 

Visi Ákos

 ******

Szervusz Sándor!
Egy mellékelt képeden akadt meg a szemem, ha minden igaz, Jak-12 és Jak-18. Erre gondoltál?
Üdv!
Hegyi Gyuri
 

******

Azoknak a muzeális hintáknak a hátterében- ott a betonkerítés mellett- látok valamiket.
Ezeket a hintákat én is kínoztam, vagy azok engem. A sporttanszék mellett, akácfák hűvösében álltak.
Várom a visszajelzésedet!
Köszönettel és üdvözlettel:
Kóbor György

Szia Gyuri,
Nem tudom mit látsz a betonkerítés mellett, de nem azokról szól a rejtvény.
Keress csak türelmesen - vagy izgatottan, bizonyosan megtalálod mire céloztam !
Üdv:
HS
 

Szia Sanyi!
GÓBÉ
Üdv:.
KGy
 

Szia Gyuri,

az vagy Te ! Mármint góbé…

A megfejtés viszont nem helyes. további információ: nem egy kísértetről beszéltünk, hanem többről.

Elárulom, szám szerint kettőről.

Csak hogy bosszantsalak: ketten már küldtek be helyes megfejtést!

Üdvözlettel:

HS

Szia Sanyi!
Ha góbé lennék, már régen megfejtettem volna. „Csak hogy bosszantsalak”? Örökké szívod a vérem a rejtvényeiddel. Tényleg bosszantó, hogy már ketten is megfejtették, - gondolatom szerint segítséged nélkül - én meg a fasorban sem vagyok. Majd megtudod Te is, ha ilyen koros leszel.
Nem hagyom magam, tovább nézelődök.
Üdv.:
KGy
 

Te Sanyi !!!
Hát az új hangárban a JAK-12 és a JAK-18. Ennyi nyavalygás és rávezetés után nem lenne tisztességes, ha elküldeném a megfejtésként.
Köszönöm a játékot! Ha Neked szórakoztató volt, akkor nekem is.
Baráti üdvözlettel:
KGy
 

******

2010. szeptember

Erről a panelről már volt egy kérdés korábban, a Mi-8T külső és belső megvilágítását vezérlő rész a jelek szerint tartogat érdekességeket.

Kérdésünk tárgya nyíllal jelölt KOD-ANO feliratú kapcsoló.

ANO= Aeronavigacionnij ogony

Oroszul nem tudók hátrányban !

Az esélyegyenlőség jegyében megmutatjuk a Mi-8P hasonló panelját, azon magyar a felirat.

Remélem sokat segítettem...

További segítség: Nagy Andris elmondta, hogy üzemeltetőként buzgón ellenőrizték a működőképességét, de soha nem hallott róla hogy valaha használták volna Magyarországon. Olyannyira nem, hogy a helikoptervezetők nem tanulták a működtetésükhöz szükséges egyik nélkülözhetetlen ismeretet.

Még egy segítség: A helyzetfények fényes/halvány átkapcsolója alatt helyezkedik el.

Szervusz Sanyi!
A Minyóval kapcsolatos feladvány ügyében csak tippem van: esetleg ezzel a gombbal lehetett villogtatni a BANO-45 helyzetlámpákat, és így pl. Morse-kódokat leadni?
Üdv:
Horváth Balázs
 

******

Tisztelt Sándor!
Már van egy ötletem az ehavi rejtvényre. A kapcsoló a kabinvilágítást, leszállófényeket, helyzetjelző lámpákat lekapcsolja, vagy elsötétíti a csillagászati navigáció miatt, hogy a navigátort ne zavarja a fény (esetleg piros lámpa?)
Minden jót:
ifj. Kovács Tibor
 

******

Szia Sanyi !

Az biztosnak tűnik, hogy a KOD-ANO nevű kapcsoló a helyzetfény(-ek) –kel történő jelzések (talán morze-jelek ?)leadására szolgál.
Az kérdés számomra, hogy a kapcsoló a „Бортовой аэронавигационный огонь – fedélzeti (törzs) navigációs (helyzet) fény”, vagy a „Хвостовой аэронавигационный огонь – farok navigációs (helyzet) fény” működtetésére szolgál.
Másik kérdés, hogy ez valójában kapcsoló – mert akkor szerintem egy előre beállított kód sorozatot villogtat bekapcsoláskor – vagy pedig csak egy nyomógomb ( ami persze szintén egy kapcsoló ) – mert abban az esetben meglehetősen nehéz feladat lehetett a gépparancsnok-elsőpilótának bármilyen jelsorozatot „pötyögtetnie” a bal füle mellett-fölött található gombbal.
Üdv.:

Oláh Feri

******

Szia Sanyi!
Ma beszélgettem egyik munkatársammal, aki fényesebb korszakában Mi-24-es pilótaként tengette napjait. Ő szintén megerősítette, hogy kaptak Morse-oktatást Frunzéban, illetve kiderült, hogy a szeptemberi rejtvényben említett KOD-ANO kapcsoló megtalálható a 24-es pilótafülkéjében is; a bal oldalon, a futóműcsap és a hidraulika nyomásmérők felett, középtájt.
Üdv:
Horváth Balázs

******

Szervusz Sanyi!
A feladvány megint ravasz, utánajárást ígényel. Ha nem ilyen lenne, azt nem Te tetted volna közzé. Na de ha nem kellene utánajárni, nem érne semmit, nem lenne plusz poénja. Ezért azt mondom, amit a szeg mondott a harapófogónak: Felejtsük el, ami közöttünk történt, és köszi a „hát ez meg mi”-t. Utánajártam az ötödik Kapitalista Szombaton.

A feladványban valóban van némi segítség. Azt kibogoztam, hogy a kérdéses kezelőelem funkciója a navigációs fény Ki-Be kapcsolója. A képről ítélve nyomógomb. Na de egy „Ki” gombbal elveszem, majd visszaadom a feszültséget. Semmi logikát nem láttam benne. A Kapszon Oláh Feri és Kovács Attila a MINYO-val foglalatoskodott. Beosontam hozzájuk és addig vizslattam, amíg Feri meg nem kérdezte érdeklődésem tárgyát. Amint kiböktem, már el is kezdte a szakszerü ismertetést.
Megértettem, de kételyemet jeleztem Ferinek, hogy így nem sportszerü, mivel Tőle tudakoltam meg a megoldást. Eloszlatta az aggodalmamat, mondván: ha senkitől nem kérdez az ember, semmit se fog megismerni. Elfogadván az érvelését, most leírom a Tőle szerzett ismeretet. Még egyszer hangsúlyozom, én csak szajkózom a feladványra a megfejtést.

Íme: A külső navigációs-jelző fénynek két üzemmódja van. Halvány és éles fény. A halvány fény üzemmódban előtét ellenálláson keresztül kapják az izzólámpák a feszültséget. A kérdéses kezelőelem valóban „Ki” gomb. A halvány fény áramkörébe van beiktatva. Éspedig olyan célból, hogy morze jeleket lehet vele leadni. Azért a halvány fény áramköre van kiválasztva erre a funkcióra, mert éles fény üzemmódban az izzólámpa izzószála tömegénél fogva nem tudna lehűlni a morzézáshoz szükséges időközökben és távolról folyamatos fénynek tűnne.
Most jön amit Nagy Andris elmondott: A helikoptervezetők azért nem kezelték a kérdéses elemet, mert nem tanulták a cirill ábécés morzézást. Feri annak idején tanulta.
Feri! Köszönet Neked! A piros pont a Tied.
Baráti üdvözlettel:
Kóbor György
 

******

Hello!
Jó pap holtáig tanul, vagy legalábbis a püspöki süveg felvételéig.
Kezembe került egy a Kód ANO lámpával foglalkozó technológiai munkalap és rá kellett jönnöm, hogy még vannak hiányosságaim. Életemben először olvastam el, hogy kell ellenőrizni ezt a rendszert és így kiderült rosszul tudtam valamit 33 évig. Nekem úgy tanították , hogy a működtető kapcsoló halvány helyzetében, ha nyomjuk a gombot akkor teljes fénnyel világítanak az ANO lámpák és ezzel lehet morze jelekkel kommunikálni a gépek között. Elhittem mert így működött, logikus is volt- halványból fényesbe kapcsolni feltűnőbb mint fordítva- és így tudtam, ellenőriztem, tanítottam pályafutásom során. Erre most mit olvasok: A kapcsoló semleges – tehát közép állásában – kell nyomogatni a gombot, azaz a kikapcsolt lámpákat villantjuk fel az ellenőrzés vagy működtetés során. Megjegyzem az általam ismert és használt ellenőrzési formula is biztosította a rendszer üzemképességének ellenőrzését , de hát a technológia nem így írja elő.
Másik hiba ( ez is az enyém ): a hajózók igenis kaptak morze kiképzést a SzU-ban , igaz az orosz ABC – nek megfelelőt. Tehát tudták volna használni, oroszul. A hazai képzésről nincs infóm de akkor lennék meglepve ha szerepelt volna benne.
Tanulság: Olvassuk el még a legegyszerűbb rendszer üzemeltetési utasítását is mert csak így lehet biztos a tudásunk és helyes a munkánk.
Nagy András