Nem kevés munkája van a Múzeum személyzetének abban, hogy a rakéta most így néz ki. A kecskeméti Repülőnapra (2008.) hozták kiállítható állapotra, a hozzá tartozó hidraulikus emelőkocsival együtt.

A rakétát bemutató tábla.

A rakéta leginkább látványos része a "szeme".

Az első szekció, amely a célba irányításért felelős. Elöl a repülőgép által kibocsátott és a célról visszaverődő lézersugarat követő érzékelő kis fix vezérsíkokkal, mögötte a kormányzást biztosító négy, feltehetően páronként mozgatható kormányfelület.

Az átlátszó gömbfelületen fémháló van felgőzölögtetve, feltehetően kalibrálási céllal.

Nem könnyű megérteni, mit látunk: középen én a fényképezőgéppel, balra Nagy Andris, a mozgatható parabola tükörrel felszerelt lézer-érzékelő most nekünk jobbra, kissé lefelé "néz".

Sajnos most sem látszik jobban. A valóságban két szemmel nézve, a térérzékelést is segítségül kapva sokkal jobban kivehető.

Az érzékelő balról nézve.

Ilyen védősapkája van.

Az irányító szakasz vége felé vannak a rakéta elektromos csatlakozói, a piros felület alatt.

Itt ni. Az előző képhez fordultunk, most a rakéta bal oldal felől fényképezek.

A kormányfelületek között egy csavarokkal rögzített fedél, alatta az akkumulátor.

A rakéta harci része (itt oktató-gyakorló) nem túl látványos. Nehéz elképzelni,

de 320 kg-ot nyom.

A rakéta hajtómű-szakasza, oldalán nagy méretű vezérsíkok.

A hajtóművön is van egy piros fedél.

Két huzalsodrony vezet ki belőle, végükön hurok. Ezeket be kell akasztani az indítósínen erre a célra elhelyezett fülekbe.

A rakéta indítása katapult rendszerű, azaz nem a gépről kap a hajtómű elektromos  indító jelet, hanem a sín egyszerűen elengedi a start pillanatában. A hajtómű szilárd hajtóanyagát begyújtó tölteteket a kizúzódó huzalok aktiválják.

A vezérsíkokon kormányfelületek, e ezek nem vesznek részt a célra vezetésben. Nézd meg, úgy állnak, hogy a rakétát a hossztengely körül pörgetik, ezáltal a röptét stabilizálják. Nem lehetett egyszerű az elülső kormányfelületek dolga, hogy a pörgő rakétát pl. kanyarodásra bírják.

Egyébként a kormányfelületek mozgathatók, a hajtóműből kivezetett tengelyekkel. Gyanítom, hogy a hajtómű valamely égésszakaszában ezekkel megváltoztatták a pörgés intenzitását.

A vezérsíkok nem hajthatók oldalra, mint elsőre látszik, hanem az oldalankét két-két csapszeget kiütve a vezérsíkokat le lehetett venni (pl. hosszabb idejű tároláshoz)

Jól látható a rakétát az indítósínre függesztő négy fül.

Még egyszer a hátsó vezérsíkokról: a belépő éleiben szigetelt huzal van, rendes csatlakozóval a törzsnél. A harci részt tartalmazó szakaszba vezet. A célja igen érdekes: csapódó gyújtóként működött: ha a vezérsík belépő éle kilövés után valaminek nekiütközött, indította a harci töltetet, akár a sérült irányító modultól függetlenül.

A hajtómű gázsugár-fúvókája.