REPÜLŐMÚZEUM  SZOLNOK

Pörgettyűs féliránytű

 

 

Hogy mitől fél iránytű? Merthogy nem tudja merre van észak.

Akkor meg mitől iránytű ? Mert ha "megmutatják" neki akkor jól megjegyzi.

 

Az idétlenkedést félretéve, egy pörgettyűs elven működő műszert vizslatunk meg belülről. Típusjele GPK-48. Nem mai darab, ahogyan a típusjelében szereplő szám sejteti. Elsőre pofonegyszerűnek látszik, kezelőszerve is csak egy van neki, igaz, két funkcióval.

Egy három tengely körül elfordulni képes (két szabadságfokú) elektromotoros hajtású pörgettyűt tartalmaz, amely működése közben nagy pontossággal képes megtartani azt a helyzetét, amely helyzetben felpörgették.

Úgy használják, hogy még a földön  ráállítják a mágneses iránytű által mutatott irányra (a forgatógomb tekerésével), majd a gombot betolva két tengelyét rögzítik, majd a tápfeszültség (3x36V 400Hz) bekapcsolásával felpörgetik. Az üzemi fordulatszám elérése után a tengelyek rögzítését feloldják, ezután ha a repülőgép akár milyen szögben fordul, a pörgettyű tengelye megtartja az indításkori irányt. 

 

Nem mostani darabról van szó, már a Jak-12-esekben is ilyen volt rendszeresítve.

A három tengely közül csak a függőleges kerül kijelzésre, egy jól látható skála által.

Bal alsó sarokban az egyetlen kezelőgomb.

Kihúzott helyzetben (a később látható belső szerkezetből kikövetkeztetve) a rögzítés feloldásra kerül, ez a működési helyzet. Ha tévednék, helyesbítek.

Hátul az elektromos csatlakozó, 3x 36V 400Hz váltóáramra.

A borítólemezt levettük.

Felül egy terebélyes csapágyházat látunk, ezen belül egy sokpólusú forgógépre emlékeztető  tekercselés látható, ennek (vélt) feladatáról később.

A felső csapágy felülről.

Alulnézet, a három fázisvezetőt a tengelyen át vezetik a pörgettyű motorjához - és egyes esetekben a felső tekercselésbe.

Levettük a felső csapágyházat, látszik a golyóscsapágy kosara.

A rejtélyes felső tekercselés.

 

A felső csapágyház belseje.

Az ominózus tekercselés vonalában masszív vasgyűrű, amely a csavarhúzóval vallatva nem mutat állandó mágnesre utaló jeleket.

 

Feltevésem szerint egyfajta mágneses fék vagy csillapítás.

A szerkezet az alsó csapágyházból kiemelhető.

Alul az a lyukacsos tárcsa, amely a függőleges tengely körüli forgást blokkolja rögzítéskor...

az alul látható tárcsa négy pici csapja ezekbe illeszkedik.

Rögzítéskor a képen Andris mutatóujjával megnyomott szerkezet a pörgettyű egyik vízszintes tengelyét is rögzíti.

Fülül érintkezők látszanak, amelyek a pörgettyű motorja felé vezetik át a tápfeszültséget.

 

A tengely végénél látható a három fázis bevezető 3 csúszógyűrűje.

A fekete színű forgórész velünk szemben elhelyezkedő részénél kiegyensúlyozó tömeg. Érdekessége hogy - amint látszik is - puha fémből készült, és szükség szerint faragtak le belőle  kiegyensúlyozás során.

A másik forgássík szerint is hasonló módon történt a kiegyensúlyozás.

És a kiegyensúlyozás másik lehetősége: sárgaréz hernyócsavar.

 

A képek készítésekor - mint már sokszor - újra elgondolkodtam a repülőtechnika bonyolultságán. Itt egy mára igen közönséges, sok évtizedes korú repülőműszert láttunk. Kívülről nézve egyszerűnek tűnik, de belülről korántsem mondható annak. És még mennyi minden kell ahhoz hogy egy repülőgép a levegőbe emelkedjen...!