Mészáros András (cikkét lásd itt) nagyon jól következtetett! A kivágás a bal szárny belső áramlásterelő lemezén valóban a „fékszárny kint” jelző katona jobb láthatóságát biztosítja a repülőgép vezető számára. Számomra ez az információ nem volt új, hiszen nekem még volt szerencsém együtt dolgozni azokkal a műszakikkal és hajózókkal, akik üzemeltették, illetve repülték a típust. Tőlük tudtam meg mire való az a kivágás. Később, munkatársaimat zaklató kedvenc kérdéseim közé tartozott „Miért van kivágva az áramlásterelő lemez”. Nem sok helyes válaszra emlékszem. A válaszolók mentségére azért meg kell jegyezni, a fékszárny katonája normál helyzetben nem látható, hisz a fékszárny alaphelyzete a behúzott állapot.

A fékszárny katonája. Ha a festék lekopott róla, nagyon könnyen egyszerű csavarfejnek lehet hinni.

A főfutó katonája, kibocsátva.

A jelzőkatona funkciója egyszerű: felszállás és leszállás előtt a hajózó (mivel más visszajelzése nem volt) egy pillantással meggyőződhetett arról, hogy a féklapot nem felejtette e kiengedni. Nagyon helyes az a következtetés is, hogy elég egy oldalon, mert a fékszárny aszimmetrikus kitérését nem a katona helyzetéből érzékeli általában a pilóta. Volt szerencsém ellenőrizni, hogy valóban erre szolgál e és azt tapasztaltam, hogy igen. (Szerintem, ha ezzel a problémával megkeresi a múzeum munkatársait, ezt a tapasztalatot Mészáros úr is megszerezheti.)

 
Megjegyzem valóban sok MiG-15 gépen nem látni ezt a kivágást. Különböző időszakokból és gyártásból. Sőt találtam több fotót magyar gépekről, amiken szintén nem látszik.

Ezek mind sima tizenötösök voltak. De még a korai biszek között is szép számmal vannak ilyenek. Szerintem valamikor 1951 végén vagy 52 elejétől alkalmazták. Elképzelhetőnek találom, hogy azokon a gépeken ahol nincs kivágás, nem is volt visszajelző katona. Ha célirányosan keresgélünk a fotók között, akkor érdekes dolgokat találhatunk. Például a Kurilla archívumban van egy kép a 114 oldalszámú UTI MiG-15–ről amin látszik, hogy nincs kivágva a terelőlemez.

 Viszont saját cuccaimban kutakodva megtaláltam egy vagy tizenöt évvel később készült képet ugyanerről a gépről, ahol már ott a kivágás.

Két magyarázat lehet. Egy: szárnyat cseréltek. Kettő: végrehajtották a bulletint és - valószínűleg a PG-ben vagy a KRÜ- ben - kivágták azt a lemezt.
Miért ezt a megoldást alkalmazták? Semmilyen információt nem találtam erről a szakirodalomban, de úgy gondolom ez volt a legegyszerűbb megoldás a problémára. Nem kellett áttervezni a szárnyat egy láthatóbb elhelyezés miatt. Azt se felejtsük el, hogy a nyilazott szárny miatt, minél hátrább vagy kijjebb kerül a katona annál jobban kel a hajózónak az amúgy is szűk fülkében forgolódni, hogy meglássa azt. A MiG-17 gépen még van fékszárny jelző katona, de a MiG-19 már - a nagy szárnynyilazás miatt - nincs, mert a pilótának kicsavarodna a nyaka.

A szárny vastagsága a jelző katona elhelyezésének helyén már elég kicsi, így a működtető szerkezettel együtt nem fér be jóval hosszabb, azaz jobban látható katona. Ugyanezen ok miatt nem a szárnyfelületre merőlegesen emelkedik ki, hanem szöget zár be vele.

A szalag a fékszárny behúzott katonája irányába mutat (csak véletlenül esik egybe a felénk jóval közelebb, de egy irányba eső főfutóéval), és átmegy a kivágáson)

A főfutó katonája nem a kivágás irányában van, feltehetően kivágás nélkül is látható a pilótaülésből

A szolnoki múzeum munkatársai segítettek az ott készült fotók elkészítésében, köszönöm Fejes Istvánnak és Benes Sándornak szívességüket.

Számomra a történet tanulsága: ha figyelmesen nézzük a képeket sok érdekes kérdést tehetünk fel. És azoknak, akiknek ez a hobbijuk szórakoztató elfoglaltságot ad a kutakodás.
 

Nagy András