(1. rész itt)

Mészáros kollégának köszönöm a levelét az egy gépen található gyári számok ügyében. E miatt és a rejtély megoldása végett (naiv gondolat volt),  engedélyt kértünk a HM HIM-től a konkrét gép megvizsgálására Kecelen. Az engedélyt megadták és az ottaniakkal egyeztetve kis négyfős csapatunk, Hérincs István, Bajtai László, Zoltán Gyula és én, ( plusz Borcsa kutyám, de ő csak tétlen résztvevő volt) megjelent a helyszínen sok szerszámmal,  spray-ekkel stb. felszerelkezve.

A terv a következő volt: a gép valódi identitásáról bizonyítékot szerezni. Elsősorban a törzsre koncentráltunk, mert annak száma nem változik. Kudarc! Az orrfutó aknában nem találtunk semmit, vagy nincs, vagy a sok festékréteg, illetve korrózió, eltakarta. Sajnos a másik fontos területet, a fülkét nem tudtuk kinyitni a tető mozdíthatatlansága miatt, pedig a katapult ülés mögött állítólag van gyári szám tábla, valamint a műszerek is segíthettek volna. Be se tudtunk lesni, mert a plexi az idők során teljesen tönkre ment. A főfutó aknákban az alábbi számokat találtuk. Bal: 124038,

123081. Jobb: 124024, 123087. Mind a négy táblán szerepel a Zavod im. Sztalina felirat, tehát BIZTOSAN Kujbisevi gyártmány.

Ekkor jöttek a szerelő nyílások. Több kisebben nem volt semmi, de a jobb oldali nagy hajtómű nyílás lejött. Természetesen két számot találtunk a 123022(!)és a 123021. Az első festve a második beleütve.

 Az üzemanyag feltöltő nyílás fedélbe a 123023 számot találtuk beleütve.

Miért tartom fontosnak a festett számokat? Mert azok mutatják meg, hogy az üzemeltetés során mi volt a gép nyilvántartott száma. Ugyanis az időszakos és a meghibásodások miatti javításoknál, ellenőrzéseknél ezeket leszerelik. Visszarakáskor volt szükség a nagy feltűnő számokra, ami mutatta, hogy melyik gépre való.

A beütött számok kicsik, nehezen megtalálhatóak és a példa mutatja sok esetben nem egyeztek meg a gép nyilvántartott számával. Ezért jelölték nagy könnyen látható, festett számokkal, még gyárban, melyik gépre kell visszarakni az adott alkatrészt. Persze a fő ok itt is az volt, hogy a másik gépre való borító lemez sokszor fel se ment a helyére az egyedi gyártás miatt. És ha ez a tízedik csavar berakása után derül, ki az morcossá teszi az embert. (Én ezt ifjú kezdő koromban Kecskeméten a hangárban, egy MiG-21F13-on tanultam meg.)

A számot még a szovjetek festették fel, hisz  egy orosz p és r betű is látható ugyan azzal  festékkel. Ez az orosz pravij azaz jobb rövidítése. (Tehát a jobb és baloldali fedél sem volt felcserélhető!) A magyarok értelemszerűen a j és b betűket használták. Ezért sajnálhatjuk, hogy nem jutottunk be a fülkébe. Mert a műszerekre és berendezésekre is ráírták a hangárosok a gép számát, hogy abba a gépbe kerüljön vissza, ahonnan kivették. Néhány műszeren azonos szám, meggyőző érv lett volna a gép nálunk használt lajstromára. Tehát nem lettünk okosabbak! A további vizsgálatot, idő hiány miatt, sajnos fel kellett adnunk.

A kérdésre, hogy a 1910-1964 sorozat gépeit hol gyártották szerintem a válasz az, hogy Kujbisevben. Miért? Mert az eredeti átadás- átvételi dokumentumban, a rövid, négy digites szám szerepel. A szovjetek nagyon vigyáztak, hogy használt gépek esetében a gép előéletéről csak az derüljön ki, amit ők jónak láttak. A visszaadási jegyzőkönyv is csak röviden tartalmazta számot, pedig ha mi tudtuk volna a teljes gyári számot akkor beírtuk volna, talán!

Hogyan tovább? Még egyszer meg kellene nézni a gépet kellő előkészület után. A HIM-ben talán maradtak dokumentumok a gépről, ezeket is meg kel vizsgálni. Át kell nézni a fotókat hátha van olyan amelyik segít a probléma megoldásában.

 Nagy András