Attila barátunk friss nyugdíjas, mezőgazdasági pilóta korában sokat repült An-2-essel, úgyhogy érthetően közeli viszonyba került a szeretett típussal.

Bizonyára úgy gondolta, nem árt némi tárgyi emléket hazavinni: nyugdíjasként majd jókat simogatja őket a szemével míg a hintaszékben szíjja a pipáját.

Sok minden másképp alakult, a fenti idillt egyelőre nem tudom Attiláról elképzelni, merthogy több Kapitalista Szombaton meggyőződhettünk ténykedési kényszeréről - köszönet érte !

A tárgyi emlékek pedig - nagylelkűségét bizonyítandó - a Múzeumba vándoroltak. Pedig már elő voltak készítve fenti hivatásuk betöltésére: gyönyörű fémtisztára munkálta őket.

Itt láthatjuk az ominózus tárgyakat: az An-2 szívét képező AS-62IR kilenchengeres csillagmotor főtengelye a hajtókarokkal és  egyik hengere. Az új csarnok berendezéséig - merthogy várhatóan ott lesz a helyük - a műhelyben várakoznak türelmesen.

Köszönjük, Attila !